Őstermelő szociális hozzájárulási adója a törvény értelmében függ attól, hogy biztosított-e a Tbj. szerint illetve az Szja törvény szerint hogyan adózik. Őstermelőként esik vonatkozó törvények szerinti elbírálás alá a közös őstermelői igazolványban szereplő és családi gazdaságban nyilvántartott személyek is, amennyiben nem munkaviszony keretében működnek személyesen közre.

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az őstermelők járulékfizetési szabályaival, ahol körül jártuk azt is, hogy mikor biztosított az őstermelő (közös őstermelésben résztvevő, családi gazdaság tagja). A Szocho adó törvény visszautal a Tbj. szerint biztosított és nem biztosított őstermelő meghatározására, továbbá az Szja törvény szerint tételes költségelszámolást vagy átalanyadózást választó adózási szabályokra a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításakor.

Mezőgazdasági őstermelő, családi gazdaság

Az elején nézzük meg, hogy mikor minősül egy őstermelő, vagy családi gazdaság tagja biztosítottnak? Mikor kell járulékokat fizetnie az őstermelőnek egyáltalán? A új Tbj. törvény a régi Tbj. fogalmait veszi át. Nézzük ennek rendelkezéseit a kérdés eldöntése érdekében:

A tbj. törvény szerint mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy.

Szja törvény 3. § 18. pontja szerint mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

Mezőgazdasági őstermelőnek minősül továbbá az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan az szja tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Mezőgazdasági kistermelő

Szja törvény 3. § 19. pontja szerint mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Kezdő mezőgazdasági őstermelő

Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő

A Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja alapján biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

  1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
  2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
  3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A fentiek alapján nem biztosított az őstermelő, ezáltal nem kell járulékot fizetnie, ha

  • kiskorú személy aki közös őstermelői igazolványban szerepel, vagy családi gazdaság tagja
  • más jogcíménen biztosított az őstermelő (pl. munkaviszony akár részmunkaidő, egyéni vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja akár katásként, nem megbízási jogviszonnyal). Bármilyen megbízási jogviszony alapján keletkező járulékfizetés nem mentesít minket az őstermelői járulékok megfizetése alól.
  • saját jogú nyugdíjasok, özvegyi nyugdíjasok, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték szintén mentesülnek a járulékfizetés alól.

Nem biztosított őstermelő, azaz a mellékfoglalkozású őstermelő

Amennyiben az új Tbj. 6. § (1) bekezdése (régi Tbj. 5. § (1) bekezdése) szerint más jogcímen – kivéve 6. § (1) f.) és (2) – biztosítottak vagyunk, akkor őstermelőként nem minősülünk biztosítottnak.

A nem biztosított őstermelőre nem vonatkozik járulékfizetési kötelezettség, hiszen másik jogviszonyában a járulékokat megfizetik utána, ezáltal biztosított más jogcímen (pl. munkaviszony, társas vállalkozás, egyéni vállalkozás járulékai, katás egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony stb.). Ebből kifolyólag a nem biztosított őstermelőnek nem kell  negyedévente járulékokat bevallania és megfizetnie sem.

A fentiekből eredően viszont a mellékállású őstermelőnek is jövedelme után, akár tételes költségelszámolást, akár átalányadózást választ, személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezhet.

Biztosított őstermelő szociális hozzájárulási adója

A szocho adó törvény 7. § részletezi az őstermelők szocho adó fizetési kötelezettségének szabályait.

A Tbj. szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő Szocho adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább a minimálbér. Amennyiben a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

A Tbj. szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja amennyiben a Tbj. szerint nyilatkozatott tett a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg szerinti járulékok megfizetésére vonatkozóan az adóévre, akkor a nyilatkozatában szereplő járulékalap a szociális hozzájárulási adó alapja.

Amennyiben a mezőgazdasági kisterelő nem tett nyilatkozatott magasabb járulékalap szerinti járulékfizetésre vonatkozan, akkor a járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja

  • a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem (tételes költségelszámolás szerint adózó),
  • az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka (támogatások nélküli bevétele 8 millió forint alatt),
  • a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka (támogatások nélküli bevétele 4 millió forint alatt),

csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.

A szociális hozzájárulási adó számítási szabályaira megfelelően alkalmazni kell, a járulékszámításánál is alkalmazott szabályokat. Eszerint az év közben kezdő vállalkozónál csak azokat a napokat kell figyelmbe venni, amikortól a biztosítási kötelezettsége fennállt és tört hónap esetén naptári naponként a mi

az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt a napot, amelyen

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
  • gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
  • önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
  • fogvatartott.

Nem biztosított (mellékállású) őstermelő szociális hozzájárulási adója

A Tbj. alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja

  • a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
  • az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka (támogatások nélküli bevétele 8 millió forint alatt),
  • a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka (támogatások nélküli bevétele 4 millió forint alatt).

Őstermelő szociális hozzájárulási adója bevallása és megfizetése

A biztosított mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója a törvény szerint fizetendő. Az őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg. Erről bevallást nem kell benyújtania.

A tárgyévre vonatkozóan az elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni és az adóbevallás benyújtásának határidejéig (tárgyévet követő május 20-áig) a különbözetet megfizetni. A bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.

Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett (nem biztosított) őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg a törvény szerint.

A szociális hozzájárulási adó mértéke

A mindenkori törvény szerint kell a szociális hozzájárulási adó mértékével számolni.

  • 2020. július 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5%.
  • 2019. július  1-től és 2020. június 30-ig szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%.
  • 2019. június 30-ig a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5%.

Kapcsolódó tartalom: