Őstermelő biztosítása és járulékfizetése a Tbj. törvény és az Szja. törvény vonatkozó rendelkezései alapján vezethető le. A mezőgazdasági őstermelőre, családi gazdaság vezetőjére valamint tagjaira és a mezőgazdasági kistermelőre is eltérő szabályok vonatkoznak attól függően, hogy főállású őstermelőről beszélünk egyáltalán avagy nem. Az árbevétel, illetve az előző évi árbevétel is meghatározó a járulékok megállapítása során, tehát az, hogy kistermelőnek minősül-e az őstermelő, vagy a családi gazdaság tagja.

A mezőgazdasági őstermelők adózása, járulékfizetése elég bonyolult rendszert képez a magyar adórendszeren belül így most csak a járulékfizetési szabályokat igyekszünk részletezni jelenlegi cikkünkben. Az új Tbj. miatt ráadásul a járulékszámítási rendszer átalakul 2020. július 1-től.

Mezőgazdasági őstermelő, családi gazdaság

Mikor minősül egy őstermelő, vagy családi gazdaság tagja biztosítottnak? Mikor kell járulékokat fizetnie az őstermelőnek? A Tbj. törvény vonatkozó rendelkezései az alábbiak ennek eldöntése érdekében:

A tbj. törvény szerint mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy.

Szja törvény 3. § 18. pontja szerint mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

Mezőgazdasági őstermelőnek minősül továbbá az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

A szja törvény szerint saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei (ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett;

Az szja törvény szerint őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány;

Az szja törvény szerint vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.

Mezőgazdasági kistermelő

Szja törvény 3. § 19. pontja szerint mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Kezdő mezőgazdasági őstermelő

Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

Őstermelő biztosítása a Tbj. törvény alapján. A biztosított mezőgazdasági őstermelő

A Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja alapján biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

  1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
  2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
  3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A fentiek alapján nem biztosított az őstermelő, ezáltal nem kell járulékot fizetnie, ha

  • kiskorú személy aki közös őstermelői igazolványban szerepel, vagy családi gazdaság tagja
  • más jogcíménen biztosított az őstermelő (pl. munkaviszony akár részmunkaidő, egyéni vagy társas vállalkozás tagja akár katásként). A megbízási jogviszonyból eredő járulékfizetés nem mentesít minket az őstermelői járulékok megfizetése alól.
  • saját jogú nyugdíjasok, özvegyi nyugdíjasok, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték szintén mentesülnek a járulékfizetés alól.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

Az alábbi időpontoktól időpontokig kell vizsgálni az őstermelő biztosítási jogviszonyát a tbj. törvény szerint:

  • az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
  • gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg
  • az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

A biztosított őstermelő járulékfizetése

A Tbj. 30/A. §-a (1) szerint

  • a biztosított mezőgazdasági őstermelő valamint
  • a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg
  • a 7 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. (A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék), valamint
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

Amennyiben (ár)bevételünk a támogatások nélkül a 8 millió forintot (időarányosan) tárgyévet megelőző évben meghaladta vagy tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek minősülünk, akkor a NAV felé negyedévente a minimálbérnek megfelelő járulékalap után vagyunk kötelesek a 17% járulékot bevallani és megfizetni. 

A biztosított mezőgazdasági kistermelő járulékfizetése

A Tbj. 30/A. § (2) szerint az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt,

  • az őstermelői tevékenységből származó,
  • tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

Ez azt jelenti, hogy a 8 milliós bevételi határnál ugyan nem kell figyelembevenni a támogatásokat annak eldöntéséhez, hogy kistermelőnek minősülünk-e, de a járulékszámításnál már a járulékalapba a támogatásokat is figyelembe kell majd venni.

Amennyiben (ár)bevételünk a támogatások nélkül a 8 millió forintot (időarányosan) tárgyévet megelőző évben nem haladta meg és nem minősülünk tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, akkor a NAV felé negyedévente a tárgyévet megelőző év összes bevétele 20%-ának megfelelő járulékalap után vagyunk kötelesek a 14% járulékot bevallani és megfizetni.

Nyilatkozati magasabb járulékalapra vonatkozóan

A Tbj. törvény szerint a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 7 százalék természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot a fenti lehetőségektől eltérően a (minimálbérnél) magasabb járulékalap után fizeti meg.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól és az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül

Őstermelő biztosítása és járulfizetése szünetel

Az egyyéni vállalkozóhoz hasonlóan szünetel a járulékfizetési kötelezettesége az őstermelőnek, ha

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
  • gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott.

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése és bevallása

A mezőgazdasági őstermelő a fentiekben meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

Őstermelő családi adó- és járulékkedvezménye

A családi adókedvezményét az őstermelő az éves személyi jövedelemadó bevallás elkészítése során saját maga állapítja meg, veszi figyelembe. Az őstermelő negyedévente állapítja meg a személyi jövedelemadóelőlegét saját bevételei és jövedelme alapján, amelyet az Szja törvény szerint a negyedévet követő hónap

A negyedéves járulékbevallásban saját maga állapítja meg az őstermelő családi járulékkedvezményét, annak összegét.

A Tbj. szabályozása értelmében a biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítot őstermelőt a tárgyhónapban terhelő

  • természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
  • nyugdíjjárulék összege.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

  1. természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
  2. ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
  3. ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

Családi járulékkedvezmény negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

Változások a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésében

Az új Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint 2020. július 1-jét követően

  • a mezőgazdasági őstermelő (8 millió forint árbevétel felett) és
  • a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt
  • a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg
  • a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

2020. július 1-től hatálybalépő új Tbj. törvény a levont járulékokat összevonja, ezáltal megszűnik az a szabály, hogy a (nem kezdő) mezőgazdasági kistermelők esetén az előző év bevételeinek 20 százaléka után 4 százalék természetbeli egészségbiztosítási járulék és 10 százalék nyugdíjjárulék kerüljön megállapításra.

A helyébe lépő új szabály szerint a mezőgazdasági kistermelő (8 millió árbevétel alatt)

  • az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után
  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet.

Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

A családi adó- és járulékkedvezmények számítását az új szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó előleg és járulékok tekintetében veheti figyelembe a fent leírtak szerint.

Kapcsolódó tartalom: