Nő a minimálbér! 2023. január 1-től a minimálbér 232.000 Ft-ra, a garantált bérminumum 296.400 Ft-ra nő. A döntés már várhatóan közlönyben is megjelenik napokon belül. Mi változik vele együtt? Összeszedtük nektek!

Nő a minimálbér és garantált bérminimum. Adóterhei 2023. január 1-től

Minimálbér adója és járulékai

2023-ban a munkáltatókat továbbra is terheli adó a minimálbér és garantált bérminimum esetén is

• szociális hozzájárulási adó (2022. január 1. óta) 13%.

Amennyiben a munkaadó a kisvállalati adó alanya az előző két adó helyett

• kisvállalati adó terheli a bér és bérjellegű kifizetések után 10% (2022. január 1-től)

A munkavállalók béréből (kedvezmények nélkül):

• társadalombiztosítási járulékot 18,5% (2020. július 1. óta) és
• személyi jövedelemadó előleget 15% kell a munkáltatóknak levonni és a költségvetésnek befizetniük.

Bérkalkulátor 2023. január 1-től
2023. évben hatályos Tbj.és Szocho.adó tv. előírás szerint
MUNKAVISZONY, MUNKABÉR ADÓJA ÉS JÁRULÉKAI 2023 (a várható minimálbér és bérminimum emeléssel)
Munkáltatót terhelő adók, járulékok	adó kulcs	Minimálbér	Garantált Bérminimum
Bruttó bér		232 000	296 400
– szociális hozzájárulási adó *	13,00%	30 160	38 532
– szakképzési hozzájárulás	0,00%	0	0
– munkáltatót terhelő összes adó, járulék		30 160	38 532
Munkáltató összes bérköltsége		262 160	334 932
Dolgozótól levont adók, járulékok
-személyi jövedelemadó SZJA (előleg)	15,00%	34 800	44 460
-TB járulék (korábbi nyugdíj, egészségbizt., munkaerőpiaci járulék)	18,50%	42 920	54 834
– összes levont adó járulék	33,50%	77 720	99 294
Nettó (kifizetendő) bér, juttatás		154 280	197 106
Összes adó és járulék (havotna megfizetett)		107 880	137 826
Tájékoztató adatok
Minimálbér 2023 – középfokú végzettséget nem igénylő munkakör esetén			232 000
Garantált bérminimum 2023 – „diplomás minimálbér” (legalább középfokú végzettséget igénylő munkakör esetén)			296 400
* A Szocho.tv és a KATA/KIVA tv. szerint a munkáltató bizonyos esetekben a szocho adó és kisvállalati adó esetén adókedvezményt vehet figyelembe
** Családi adó és járulékkedvezmény az adó és járulék terhére igénybe vehető és kérhető (cikk lnk); 1 gyermek esetén 10.000 Ft, 2 gyermek esetén 40.000 Ft, 3 gyermek esetén 99.000 Ft stb. összeg nettó juttatás növekedés számítható jogosultság esetén

 

Adókedvezmények összeghatára is változik

Az Efo. törvény alapján egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

2023. január 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér összege 232.000 forintra, a garantál bérminimum (diplomás minimálbér) 296.000 forintra nő a várható kormányrendelet értelmében.

Minimálbér alapján adható napi díj maximuma

A természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás

• naptári napjainak száma és
• az adóév első napján hatályos (!)
• kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
• – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum
• napibérként meghatározott összege
• 130 százalékának szorzatát.

Ez a „mentesített keretösszeg”. A mentesített keretösszeget meghaladó jövedelme után a munkavállalónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége lesz, melyet az szja bevallásában kell bevallani és megfizetnie.

Alkalmi munka közterhe 2023. január 1-től

Az extraprofit adóról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet a cégautóadó mellet a Kkv-ket érintő alkalmi munkavállalás közterheit is megemlte az alábbiak szerint 2022. július 1-től. A 2022. július 1-jét és azt követő napra létesített alkalmi munkavállalókra, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyokra kell alkalmazni.

Az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka száz forintra kerekítve (vagyis 1200 forint/fő/nap 2023-ban január 1-ét követően létesített jogviszony esetén naptári napokra!) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén.

Az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka száz forintra kerekítve (vagyis 2300 Ft Ft/fő/nap 2023. január 1-től!) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben.

Az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka száz forintra kerekítve (2022. július 1-től ez 7000 Ft/fő/nap!), azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni. Filmipari statiszta részére adható juttatás is a minimálbérhez kötött 2022. július 1-től. Ennek mértéke a minimálbér 12%-a száz forintra kerekítve. Ez 2023-tól 27.800 Ft-ra emelkedik.

Az alkalmi munkavállaláshoz kapcsolódó nyugellátási alap is nő a közteher mértékével párhuzamosan:

Az Efo tv. 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugellátás számítási alapja

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka szerinti közteher fizetése esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, (a korábban fix 1370 Ft/nap  2023. január 1-től 3248 Ft/nap lesz)
• az alkalmi munka és filmipari statiszta szerinti közteher fizetése esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni (a korábban fix 2740 Ft/nap ellátási alap 2022. július 1-től 6496 Ft/nap lesz).

A megemelt közterheket első alkalommal a 2023. január hónapban keletkezett, Efo tv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell megfizetni.

A 2023. január 1-től hatályos 232.000 forintra emelt minimálbér az alkalmi munkavállalás összeghatáraira is hatással van az alábbiak szerint:

2023.	Szakképzetséget nem igénylő			Szakképzetséget igénylő
	Minimum bér (kötelező minumum)	Mentesített összeg (adómentes maximum)	Minimálbér 2x (költség maximum)	Minimum bér (kötelező minumum)	Mentesített összeg (adómentes maximum)	Minimálbér 2x (költség maximum)
Heti bér	45 348	69 355	106 680	59 282	88 595	106 680
Napi bér	9 070	13 871	21 340	11 858	17 719	21 340
Óra bér	1 134	1 734	2 668	1 482	2 215	2 668

Átalányadózókra vonatkozó bevételi határ és adómentes adóalap 2023-tól

• adómentes adóalap összeghatár: éves minimálbér fele 2023-as minimálbérrel számolva 232.000×12/2 = 1.392.000 Ft
• 232.000 forintos minimálbér esetén 1.392.000 ft bevétel adó és járulékmentes lesz 2023. január 1-től!
• 40 és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig lesz választható az átalányadózás (2022-ben 24 millió Ft helyett): 232.000*12*10= 27.840.000 Ft
• 40% költséghányad esetén: 2.320.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! (nem főfoglalkozású ev. esetén, főfoglalkozásúnál van minimálbér szerinti adó és járulék lásd lentebb!)
• 80% költségányad esetén: 6.960.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! (nem főfoglalkozású ev. esetén, főfoglalkozásúnál van minimálbér szerinti adó és járulék lásd lentebb!)
• amennyiben az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket végzi a vállalkozás
• 90% költséghányad esetén: 13.920.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! amennyiben az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt egyéni vállalkozó (nem főfoglalkozású ev. esetén, főfoglalkozásúnál van minimálbér szerinti adó és járulék lásd lentebb!)
• kereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér 50-szereséig lesz választható az átalányadózás: cca. 232.000*12*50 = 139.200.000 Ft
• a járulékmentesség feltétele, hogy
  • 36 órát elérő munkaviszonyban,
  • társas vállalkozóként cégben, vagy
  • nappali rendszerű képzés alapján biztosítottak legyünk más jogcímen
• ha főállású (főfoglalkozású) egyéni vállalkozónak minősülünk, akkor a minimálbér/garantált bérminimum szerint tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülünk!
• kereskedelmi tevékenység esetén a 90%-os költséghányad számítással kell a jövedelmet meghatározni, amiből az 1.392.000 Ft adó és/vagy járulékmentes (13.920.000 Ft (ár)bevételig, az áfa alanyi adómentes határ maradt 12.000.000 Ft!)

Átalányadó egyéni vállalkozók bevételi határok 2023.
Bevételi határ normál (40% és 80%)	27 840 000 Ft
Bevételi határ napi összege (40%/80%)	76 273 Ft/nap
Bevételi határ kiskereskedelmi *	139 200 000 Ft
Bevételi határ (vendéglátás)	139 200 000 Ft
Bevételi határ kiskereskedelmi *	381 369 Ft/nap
Adómentes jövedelem	1 392 000 Ft
Adómentes bevétel 40% költséghányad	2 320 000 Ft
Adómentes bevétel 80% költséghányad	6 960 000 Ft
Adómentes bevétel 90% költséghányad	13 920 000 Ft
A járulékfizetési szabály miatti adóoptimum**	Min.bér.	Gar.bér.
40%-os költséghányad	7 540 000 Ft	8 989 000 Ft
80%-os költséghányad	22 620 000 Ft	26 967 000 Ft
90%-os költséghányad	45 240 000 Ft	53 934 000 Ft
ÁFA alanyi adómentes határ	12 000 000 Ft
Napi AAM határ év közben induláskor ***	32 876 Ft/nap
*átalányadózó bevételi keretét indulás évében, szünetelés ideje miatt, megszűnés miatt, katából kilépéskor is arányosítani kell a működés napjai száma szerint!
**adóalapkedvezmények nélkül, főfoglalkozású átalányadózó esetén, 12 hónap működést feltételezve
***Alanyi adómentes keretet csak vállalkozás év közbeni indulásának évében arányosítjuk!
Minimálbér 2023	232 000 Ft
Garantált bérminimum 2023	296 400 Ft

 

A NAV oldalán is felhívják a figyelmet az átalányadózókat érintő 2023. évi főbb változásokra:

• akkor is választhatjuk az átalányadót 2023-ban, ha 2022-ben az átalányadó bevételi értékhatárát (24 millió Ft/8 millió Ft stb.) meghaladtuk
• katából kilépés esetén év közben csak az időarányos átalányadó bevételi értékhatárt alkalmazhatjuk,
• 4-ről 1 évre csökken az átalányadóból kikerülés esetén a visszalépés korlátozására vonatkozó idő,
• 2023-tól negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót bevallani (2258-as bevallás), ennek megfelelően a negyedéves adóalap számítása is módosul, „göngyölítéses” szabály lesz.

Minimálbér hatása átalányadó esetén 2023-tól!

A fenti szabályok miatt külön figyelmet érdemel, ha valaki a heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy nappali hallgatói jogviszony miatt mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevételi értékhatárig!

Az alábbi bevételi / árbevételi értékhatárig a nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozó teljes adó és járulékmentességet* fog élvezni:

• 40%-os költséghányad esetén: 2.320.000 Ft árbevételig adómentes (2.320.000 * 60% = 1.392.000 Ft jövedelem adó és járulékmentes)
• 80%-os költséghányad esetén: 6.960.000 Ft árbevételig adómentes (6.960.000 * 20% = 1.392.000 Ft jövedelem adó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén
• 90%-os költséghányad esetén: 13.920.000 Ft árbevételig adómentes (13.920.000 * 10% = 1.392.000 Ft jövedelem adó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén

*iparűzési adó és más közterhek alól (pl. kamarai tagdíj) nem mentsül a vállalkozó, kizárólag az szja, tb-járulék és szociális hozzájárulási adó alóli mentesülést takar.

Ez az árbevétel rész, így a jövedelem adómentes lesz abban az esetben is ha nem felelünk meg a járulékmentesség kritériumának, tehát nincs heti 36 órát elérő munkaviszonyunk egyéni vállalkozóként. Ez esetben is viszont csak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti minimum tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell havonta megfizetnünk a fenti bevételi összeghatárig.

Az átalányadózók adómentes keretösszegéről

A 2023-ben adómentes 1.392.000 forint keretet azért nem kell arányosítani, mert a jogszabály éves adómentes keretről beszél és nem szerepel a jogszabályban az arányosítási kötelezettség. (Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész.) Általában akkor kell időarányos keretekkel számolni adótörvények esetén, ha erről a jogszabály kifejezetten rendelkezik lásd pl. bevételi határ átalányadó esetén, alanyi adómentes határ áfa esetén, tételes kata adó esetén a havi keret stb.

Szociális hozzájárulási adó felső korlát (határ) 2023-ban

Szociális hozzájárulási adó felső korlát (felső határ) szempontjából beszámító jövedelmek:

1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem. (pl. munkabér, megbízási díj, őstermelői tevékenység jövedelme, ingó-, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem függetlenül attól, hogy azt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem terhelte.)
2. A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat.
3. Az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.
4. A vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §] – tagi jövedelem, vállalkozói kivét.
5. Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §].
6. Az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §].
7. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §].
8. Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

Amennyiben az 1-8. pontokban felsorolt jövedelmek adóévben elérik a minimálbér 24-szeresét (adófizetési felső határ), akkor a 4-8. pontoban szereplő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.

Ha az adott évben szocho adófizetési felső határt már a fentiek szerint kapott jövedelmeink elérték az alábbi jövedelmek után az adott évben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnünk.

• 2023-ban a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 5.568.000 Ft (24-szer 232.000 Ft)

Őstermelő – minimálbér alapján számolt határok 2023-tól

A Tbj. törvény 41. §-a szabályozza a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét az alábbiak szerint.

Járulékfizetési alsó határ őstermelők esetén 1.

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot (2023-ban 39.486 Ft). (Tbj. 41. § (1) bekezdés)

• 18,5% tb-járulékot fizet havonta a kezdő biztosított őstermelő 2023-ban: 39.486 Ft / hó

Járulékfizetési alsó határ őstermelők esetén 2.

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (2023-ban 13.920.000 Ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. (Tbj. 41. § (2) bekezdés)

Ebben az esetben mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.

Járulékfizetésre kötelezett őstermelő adója

A Szocho adó törvény 7. § alapján kell megállapítani a biztosított őstermelő (családi gazdaság tagja) szociális hozzájárulási adó alapját és fizetendő adóját (2023-ban 13% a szociális hozzájárulási adó mértéke).

A Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér.

• 2023-ban 232.000 Ft 13%-a = 30.160 Ft,

A Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Szja tv. 50. § (2) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg.

• 2023-ban az átalányadózást az őstermelő 27.840.000 Ft bevételig (támogatások nélkül) alkalmazhatja!

Az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér, vagy, a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Az éves minimálbér ötszörösét (2023-ban 13.920.000 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

• adófizetésre nem kötelezett az őstermelő az éves minimálbér ötszöröséig: 2023-ban ez 13.930.000 Ft

Mentesül a Szocho adó fizetése alól az őstermelő

• az éves minimálbér felét (1.392.000 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
• az éves minimálbér ötszörösét (13.920.000 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.
• továbbá a biztosított őstermelő abban az esetben is mentesül az adófizetés alól, ha a Tbj. törvény 41. § (2) bekezdése szerint járulékalapot képező jövedelme alapján fizet tb-járulékot. A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.