Kompenzációs felár rendszere: mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok különös áfa szabályai

A mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelők, de akár ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságok által is választható kompenzációs felár rendszere kellően bonyolult és sok apró részlet szabályra kell odafigyelni mind a választhatóság, mind az alkalmazhatóság tekintetében. Hogy milyen terményekre, termékekre és szolgáltatásokra lehet megkapni a 7%-os illetve 12%-os áfa rendszerbe épített állami szubvenciót, cikkünk bemutatja nektek.

A kompenzációs felár rendszer választhatóságának feltételei

Az Európai Unió HÉA Irányelve 295-305. cikkei és a magyar áfa törvény XIV. fejezete 197-204. §-a foglalkozik a mezőgazdasági adóalanyokra vonatkozó különös szabályokkal. A magyar áfa szabályozás szerint a mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytató adóalany választhatja ezt a speciális áfa alanyiságot, amely

1. a Kkv. törvény szerint egyúttal mikro– és önálló vállalkozás is, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és
2. gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

A törvény szigorú és fontos feltétel rendszer állapít meg. A Kkv. törvény szerint mikro vállalkozásnak kell lennie:

1. összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
2. éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A másik feltétel, hogy önálló, szintén a Kkv. törvényben található. Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a 4. § (2) bekezdésben foglaltak alapján partnervállalkozásnak, illetve a 4. § (3)–(6) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak.

Partnervállalkozás – 25%-os tulajdoni részesedéstől

A KKV. törvény 4. § (2) bekezdése szerint: Partnervállalkozások azok a vállalkozások, amelyek a (3)–(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak, és amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerinti egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.

Kapcsolódó vállalkozás – többségi befolyás 50%-felett vagy döntő irányítás

A KKV törvény 4. § (3)-(6) bekezdés szerint Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

• egy vállalkozás egy másik vállalkozásban a szavazatok többségével rendelkezik,
• egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja,
• egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
• egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
• azok a vállalkozások és a Kkv. tv. 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők is, amelyek egy vagy több másik vállalkozáson keresztül állnak egymással,
• egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

A befektetők érdekeltsége tekintetében – az (1)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.

Önállóság vizsgálata – a mezőgazdasái őstermelő, mint „vállalkozás”

Kevésbé ismert tény, de az „önállóság” vizsgálata során az áfa törvény és Kkv. törvény szerint vizsgálni kell a vállalkozás fogalmát is, mert például egy mezőgazdasági őstermelő magánszemély és a tulajdonában álló gazdasági társaságok kapcsolódó vagy parner vállalkozásnak minősülhetnek. Ezáltal a mezőgazdasági őstermelő „önállósága” már nem áll fent és így a mezőgazdasági különleges jogállás alkalmazásának lehetőségét is elveszíti.

A Kkv. törvény szerint ugyanis a vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és természetes személyek.

Kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény

A kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthetőségének személyi feltétele, hogy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője

• belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, aki (amely) egyúttal nem mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany (az értékesítés felvásárlási jegy alapján történik, melynek bizonylatát a vevő bocsátja ki); vagy
• a Közösség valamely más tagállamában vagy harmadik államban nyilvántartásba vett adóalany legyen, aki (amely) egyúttal nem minősül ezen állam joga szerint olyan adóalanynak, akinek (amelynek) jogállása tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. címének 2. fejezetében foglaltaknak.

A fentiből látható, hogyha egy őstermelő vagy családi gazdaság mellékletben felsorolt terményei értékesítésére a kompenzációs felárt választotta, akkor felvásárlási jegyre belföldi felvásárló felé értékesíthet. A belföldi felvásárló esetében fontos kitétel, hogy ne legyen mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany! Viszont az is látható, hogy alanyi adómentes felvásárló is bocsáthat ki felvásárlási jegyet, bár mivel alanyi adómentes adóalany nem jogosult a kompenzációs felár áfa rendszerében történő levonására főszabály szerint, így az ilyen ügyletnek sok előnye nincsen. Ugyanez elmondható kizárólag adómentes tevékenységet folytató szervezetek esetén is pl. kizárólag adómentes tevékenységet végző közhatalmi szereplő, intézmények, önkormányzatok felvásárlásai során.

A kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthetőségének tárgyi feltétele, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása az Áfa tv. 2. § a) pontja szerint történjen, vagyis adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása történjen.

Az egyéb feltételek teljesítésének sérelme nélkül a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthető abban az esetben is, ha a termék értékesítése a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személynek történik, feltéve, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a nem adóalany jogi személynek e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga szerint. (a mezőgazdasági terméket értékesítő számlát bocsát ki az ilyen értékesítésről)

Adóoptimalizálás kompenzációs felár rendszer választására

A kompenzációs rendszert jogszerűen választó adóalanyok esetében közvetett állami szubvenciót jelenít meg az áfa rendszerébe építve tulajdonképpen, hiszen a nettó bevétel alapulvételével 12% illetve 7% kompenzációs felárra válnak jogosulttá a törvényben felsorolt termékértékesítésük és szolgáltatásnyújtásuk tekintetében. (3. számú függelék)

A kompenzációs felár mértéke a kompenzációs felár alapjának (nettó árbevétel):

• 12 százaléka – növényi termékek (Áfa tv. 7. számú melléklet I. részének A.);
• 7 százaléka – állati termékek (Áfa tv. 7. számú melléklet I. részének B.),
• 7 százaléka – szolgáltatások (Áfa tv. 7. számú melléklet II. része).

A kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthetőségének személyi feltétele, hogy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője:

1. belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, aki (amely) egyúttal nem mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany; vagy
2. a Közösség valamely más tagállamában vagy harmadik államban nyilvántartásba vett adóalany legyen, aki (amely) egyúttal nem minősül ezen állam joga szerint olyan adóalanynak, akinek (amelynek) jogállása tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. címének 2. fejezetében foglaltaknak.

Belföldi adóalany esetén a „felvásárlás tényéről” számla helyett felvásárlási okirat készül melyet a felvásárló bocsát ki az eladó felé és tartalmazza a kompenzációs felár alapját. Nem belföldi adóalany felvásárló esetén a mezőgazdasági jogállású adóalany számlát bocsát ki a vevő felé, mely tartalmazza a kompenzációs felár mértékét. Továbbá mindkét esetben az áthárított kompenzációs felárat is fel kell tüntetni.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany által – a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesítése érdekében – áthárított kompenzációs felár, mint előzetes felszámított adó vehető figyelembe a „felvásárló” által. Az ezek szerint megállapított előzetesen felszámított adóra a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője adólevonási jogot alapíthat.

Az adólevonási jog a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik és az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az általa kibocsátott felvásárlási okirat másodlati példánya.

Ezáltal közvetetten egy állami szubvenció jön létre, hiszen a felvásárló a nettó összeg alapul vételével kifizetett kompenzációs felárat levonásba helyezheti. Az eladó számára a nettó bevételre eső kompenzációs felár többletbevételt eredményez, amely jövedelemadózás alá eső (személyi jövedelemadó, társasági adó, kata szerint) eredményt képez.

Kompenzációs rendszer választhatóságának megszűnése

A kompenzációs rendszer alkalmazhatóságának, választhatósági kritériumának történő megfelelést minden év július 1-jén kell felülvizsgálni. Amennyiben a vállalkozás a mikro– és önálló kritériumoknak nem felel meg, jogállása december 31-gyel megszűnik. A törvényi feltételek megszűnését, hiányát a tárgyév utolsó napjáig tett nyilatkozatával jelenti be az adóhatósághoz az adóalany.

Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni (példa: a 2015.12.31. napján érvényes deviza középárfolyam 313,12 Ft/euró). Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

forrás: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/asset_publisher/-/asset_publisher/J1q1NxT6idbc/content/tajekoztato-a-mikro-kis-es-kozepvallalkozasok-kkv-minosites-megallapitasahoz-es-a-partner-es-kapcsolt-vallalkozasok-meghatarozasahoz?inheritRedirect=false

Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő személyek.

 

7. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A mezőgazdasági tevékenység körébe tartozó termékek és szolgáltatások

I. ^*  RÉSZ: TERMÉKEK

A. pont

B. pont

II. RÉSZ: SZOLGÁLTATÁSOK