A kisvállalati adó, rövidítve: KIVA egy egyszerűsített adózási forma, amelyet meghatározott méretű vállalkozások választhatnak a társasági adózás helyett.

A  kisvállalati adó közkedvelt és egyszerű adózási forma a. Azok a mikro-, kis- és közép méretű társas vállalkozások választhatják a kisvállalati adót, akik a mindenkor hatályos törvényi feltételeknek megfelelnek.

A kisvállalati adó választásának törvényi feltételei az alábbiak:

Vállalkozási forma megkötés:

  1. az egyéni cég (Ec.),
  2. a közkereseti társaság (Kkt.),
  3. a betéti társaság (Bt),
  4. a korlátolt felelősségű társaság (Kft.),
  5. a zártkörűen működő részvénytársaság (Rt.),
  6. a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
  7. az erdőbirtokossági társulat (Ebt.),
  8. a végrehajtó iroda,
  9. az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
  10. a szabadalmi ügyvivői iroda,
  11. a külföldi vállalkozó,
  12. a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Vállalkozási méret megkötés KIVA esetén 2020.12.01-től:

  1. az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt,
  2. az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 3 milliárd forint időarányos részét (1 milliárd volt 2020.12.01. előtt),
  3. az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte,
  4. üzleti évének mérlegforduló napja december 31.,
  5. az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérleg-főösszege várhatóan nem haladja meg az 3 milliárd forintot, (1 milliárd volt 2020.12.01. előtt)

2019. augusztus 23-tól hatályba lépett új választási feltételek

  • ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik,

  • az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.

Kisvállalati adó választása és megszűnése

KIVA adózásba belépés: A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. Tehát év közben is választható a KIVA szerinti adózásra áttérés bármelyik hónap első napjától. A KIVA nem választható, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az ezt megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint közbenső, évközi beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.

Kilépés a KIVA-ból: azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti.

A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnik törvény erejénél fogva az alábbi esetekben:

  • a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;
  • a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
  • végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;
  • egyesülését, szétválását megelőző nappal;
  • az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság
    • számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért,
    • be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy
    • igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg;
  • az adószám alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
  • az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot (kivéve ha a határozat véglegessé válásáig megfizeti);
  • az átlagos statisztikai állományi létszám meghaladta a 100 főt;
  • a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon;
  • az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal;
  • ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;
  • ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot, az adóév első napját megelőző nappal.

Milyen adókat vált ki a kisvállalati adó (KIVA)?

A kisvállalati adó kiváltja a bérek után fizetett

A magánszemélyt terhelő, az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adót (15,5%) nem váltja ki! A magánszemélyek részére fizetett osztalékot személyi jövedelemadó (15%), kisvállalti adó (12%, 2021. január 1-től 11%) és szociális hozzájárulási adó (15,5%) is terheli. A szociális hozzájárulási adó a fizetési felső határig!

Összehasonlítás

A KATA-hoz hasonlóan ez is egy olyan egyszerűsített adózási forma, amely részben a bérek, jövedelmek közterheit valamint a vállalkozás nyereségadóját váltja ki.

A KATA-val ellentétben ugyanakkor jövedelmekből, bérekből levont adót és járulékokat nem váltja ki, azokat meg kell fizetni az adóhatóság felé. Az Szja. és Tbj. törvény szerinti bérből levont adóelőleg- és járulékfizetési kötelezettségének a vállalkozó havi járulékbevallás benyújtásával tesz eleget minden hónapban.

Tekintettel arra, hogy a társasági adót a KIVA kiváltja, így elmondhatjuk, hogy a társas vállalkozások társasági adó szerinti jövedelemadózás helyett választhatják ezt.

A kisvállalati adó a vállalkozás ún. hozzáadott értékét (bér, osztalék) adóztatja, ezért a hagyományos adózáshoz (SZOCHO, TAO) képest kedvezőbb adóterhelést jelenthet sok esetben.

A társasági adózást választó gazdasági társaságok számára a bérköltségek esetén a szociális hozzájárulási adózás magasabb adóterhelést jelenthet, mint a kisvállalati adózást választók esetében. Ezzel kapcsolatban egy összehasonlító kalkulációt a minimálbér és garantált bérminimum 2022. évi összegéről szóló cikkünkben is találtok.

Kisvállalati adó (KIVA) alapja és mértéke

A KIVA alá bejelentkezett társas vállalkozások (gazdasági társaságok) a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás helyett a Tbj. törvény alá tartozó kifizetések után 2022 január 1-től 10% (2021. január 1-től 11%, 2020. január 1-től 12%, 2019. december 31-ig 13%) kisvállalati adó előleget fizetnek a négy negyedévre előlegként. A negyedéves előlegbevallásokat negyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtják be.

Tárgyévet követő év május 31-ig KIVA záróbevallást kell benyújtani, melynek kiinduló pontja a Tbj. törvény szerinti járulékköteles jövedelmek.

Az elszámoló záróbevallásban a KIVA adóalap számos módosító (növelő, csökkentő) tétel figyelembe vételével kerül meghatározásra. A záróbevallás szerinti adó különbözetet is május 31-ig kell megfizetni, a túlfizetést ezt követően lehet visszaigényelni.

Kisvállalati adó (KIVA) bevallási és befizetési határidők

Előleg bevallásokat negyedévente a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani és a KIVA előleget megfizetni. Az éves elszámoló, záró bevallást – mely már adóalap módosító tételek is tartalmazhat – adóévet követő május 31-ig nyújtja be a vállalkozás és fizeti meg ezen bevallással egyidejűleg a kisvállalati adó különbözetet.

Kedvezmények

A KIVA esetében a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényből eredően a Tbj. törvény szerinti járulékalapot képező jövedelmek után az alábbi kedvezményeket lehet igénybe venni az úgynevezett „kedvezményezett foglalkoztatottak” után:

  • szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakör

szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény után a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér, de legfeljebb a minimálbér 50 százalékában megállapított összeggel időkorlátozás nélkül

2012. január 1-jén hatályos KSH-közlemény (FEOR-08)

a) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (szakképzettséget nem igénylő munkakör),

b) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (mezőgazdasági munkakör)

  • munkaerőpiacra lépők

munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény után a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegével a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér 50 százalékában megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében;

  • három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők

három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegével a foglalkoztatás első három évében és legfeljebb a minimálbér 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében;

  • megváltozott munkaképességű személyek

ez az adókedvezmény után az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresében megállapított összeggel időkorlátozás nélkül

Megváltozott munkaképességű személynek minősül 

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy

b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

  • kutatók foglalkoztatása

kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény után

a) kutató, fejlesztő esetén: a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint összeggel,

b) hallgató, doktorjelölt esetén: a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint összeggel.

  • kutatás-fejlesztési tevékenység

kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény után a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 százalékával megállapított összeggel.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL