A kata változások okán sokak keresnek más adózási lehetőséget. Az átalányadó mindenképp főállású egyéni vállalkozóknak lehet jó alternatíva. Ennek oka a jogi szabályozásban rejlik. De, hogy pontosan kinek jó az átalányadó? Mi most összeszedtük nektek…
Most a KATA szabályok változása miatt különös aktualitást nyertet az Vállalkozói jövedelemadóval és Átalányadóval foglalkozó cikkeink:
„Kinek jó az átalányadó?”
Erre a kérdésre rendkívül összetett a válasz és érdemes adószakértővel vagy adótanácsadóval átbeszélni a vállalkozásod paraméterei alapján az előnyeit-hátrányait ill. pontos kalkulációt készíteni testre szabottan.
Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk az átalányadózás szabályaival. Az átalányadót összehasonlítottuk a katával is.
2022-től további könnyítéseket ígér a törvény módosítás az átalányadózást választóknak. Erről friss cikkünkben (ide kattintva) tudhattok meg többet.
Átalányadózó költségei, nyilvántartása
Alapvetően az átalányadó – a katához hasonlóan – a magas hozzáadott értéket előállító, alacsony költséggel rendelkező vállalkozásoknak éri meg. Az átalányadózó is bevételi nyilvántartás vezet a kisadózóhoz hasonlóan. Költégeiről nem vezet nyilvántartás, nem számol el költséget, csak a törvény szerinti költséghányad alapján kalkulálja jövedelmét.
Átalányadózó járulékfizetése
Az elején kijelentettük, hogy főállású egyéni vállalkozónak éri meg kizárólag az átalányadó. De miért is? A Tbj. törvény szerint az átalányadózó vállalkozó a jövedelme után adót és járulékot fizet, akkor is ha mellette munkaviszonnyal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy jövedelme után akkor is társadalombiztosítási járulékot (18,5%) kell fizetni, ha azt már más jogviszonyában is fizetik utána. (2022-től ez a szabály módosul és az adómentes adóalap után nem kell járulékot fizetni pl. heti 36 órát elérő munkaviszony mellett fenntartott egyéni vállalkozásnak!)
A vállalkozói jövedelemadózás (tételes költségelszámolás) esetén a járulékot csak a vállalkozói kivét után kell fizetni. Ha munkaviszony mellett van egyéni vállalkozásod, akkor a jövedelmedet a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint év végén nyereség és osztalék „ágon” is leadózhatod kedvezően. De erről majd egy másik cikkben értekezünk…
Átalányadózás javasolt az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén:
- magas hozzáadott értékkel dolgozik vállalkozásod,
- a számlával igazolható költség kevés (árbevételed 40%-a alatti),
- egyéni vállalkozásod árbevétele 15 millió forintot nem éri el éves szinten(év közben áttérés esetén időarányosan),
- egy vagy több partnered felé 3 millió forintot (jelentősen) meghaladó bevételt számlázol egy év alatt, vagy
- partnered egyáltalán nem akar kisadózóval szerződni,
- az Szja törvény szerint esetleg a kedvezőbb költséghányad (80%-os) szerinti átalányadózásra is jogosult vagy, mert kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységet folytatsz (lásd lentebb),
- kb. 11 millió forintot nem haladja meg időarányosan a bevételed év közben, mivel efelett már a vállalkozói jövedelemadózás (tételes költségelszámolás) kedvezőbb lehet
- alanyi mentes adózóként végzed tevékenységedet.
A 40%-os költséghányad alkalmazása esetén, amennyiben a fenti feltételek teljesülnek a 2020. évi kata szerinti adózás 5-10%-os adózása helyett is kb. 30% adóterheléssel kell számolni átalányadózás esetén is. Ez azt jelenti, hogy például 1 millió forint bevétel esetén kb. 300.000 Ft adófizetési kötelezettség keletkezik összesen. A pontos kalkulációhoz érdemes szakember segítségét kérni!
Az átalányadózás 40%-os költséghányad alkalmazása mellett is már jó alternatív adózási megoldás lehet arra, hogyha a „katából kilépés kényszere alatt vagy” partnereid miatt. A vállalkozói jövedelemadózás (tételes költségelszámolás) és az átalányadózás 40% költséghányad alkalmazásával kb. azonos adóterhelést fog jelenteni vállalkozásod számára. 11 millió forint bevétel alatt kedvezőbb lehet az átalányadó, de pontos kalkulációt szükséges készíteni erre a döntés meghoztatala előtt.
Átalányadózás kedvezőbb költséghányad (80%) alkalmazására jogosító tevékenységek
A 40%-os költséghányad alkalmazásával szemben még nagyobb előnyt jelent, ha a tevékenységi kör alapján 80% költséghányad elszámolására jogosult egyéni vállalkozásod.
Amennyiben az alábbiakben felsorolt valamely tevékenységet vagy ezek közül több tevékenységet végzel kizárólag, akkor a kedvezőbb – 80%-os költséghányad – alkalmazására vagy jogosult átalányadózó egyéni vállalkozóként, amellyel akár 10% körüli összes adóterhelés elérhető. Ez azt jelenti, hogy például 1 millió forint bevétel esetén összesen kb. 100.000 forint adófizetési kötelezettség keletkezik.
| 80%-os költséghányad alkalmazására jogosító TESZOR számok (SZJA ÁTALÁNYADÓ) | |
| TESZOR szám | Megnevezés |
| 01, 02 | mezőgazdasági, erdőgazdálkodási |
| 01.2 (01.6 2022-től!) | mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás |
| 01.70.10 | vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás |
| 02.40.10 | erdészeti szolgáltatás |
| 03.00.71 | halászati szolgáltatás |
| 03.00.72 | halgazdálkodási szolgáltatás |
| 05-től 09-ig | bányászati termék-előállítás |
| 10-től 32-ig | feldolgozóipari termék-előállítás |
| 10-től 32-ig | feldolgozóipari szolgáltatás kivéve: – valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás, – egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20); |
| 33.1 | ipari gép, berendezés, eszköz javítása |
| 41, 42 | építőipari kivitelezés |
| 43 | építőipari szolgáltatás |
| 43.21, 43.22, 43.29 | épületgépészeti berendezések javítása |
| 45.20 | gépjárműjavítás |
| 49.32.11 | taxis személyszállítás |
| 49.32.12 | személygépjármű kölcsönzése vezetővel |
| 49.39.39 | egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás |
| 49.41.1 | közúti áruszállítás |
| 56 | vendéglátó tevékenység (a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott) |
| 74.20 | fényképészet |
| 81.30.10 | zöldterület-kezelés |
| 85.53.11 | Személygépjármű-vezető képzés (hatályos 2023.01.01-től 441/2022. (XI. 7.) Korm. Rendelet 2. § szerint) |
| 95.1 | számítógép, kommunikációs eszköz javítása |
| 95.2 | személyi, háztartási cikk javítása |
| 96.01 | textil, szőrme mosása, tisztítása |
| 96.02 | fodrászat, szépségápolás |
| 96.09.11 | hobbiállat-gondozás |
A TESZOR számok keresője a KSH weboldalán is megtalálható kereshető adatbázis és pdf formátumban is. A TESZOR, TEÁOR és ÖVTJ kissé kusza és átláthatlannak tűnő rendszeréről egy klassz cikket írt az 5percado, melyet itt találtok. A rövid lényege a különbségnek, hogy a TEAOR a végezhető tevékenységek egyfajta számozott (statisztikai besorolási) rendszere. Az ÖVTJ a magánszemélyekre vonatkozó TEAOR rendszer 6 számjegyű alábontása. A TESZOR szám rendszere pedig magát a tevékenységek által megtermelt termékeket és szolgáltatásokat rendszerezi az előzőekhez hasonló módszertan mentén.
Átalányadózás kereskedelmi tevékenység esetén
Az átalányadózás további költséghányad kulcsai, ahogy azt korábbi cikkünkben kifejtettük, a kereskedelmi tevékenységet végzőkre és a kereskedelmi tevékenység üzletben végzőkre vonatkozik. Ugyanis a kereskedő egyéni vállalkozók esetén az átalányadózás választása nem biztos, hogy adócsökkentés eredményez feltétlen. Ennek oka a kereskedelemben rejlő több költségelszámolási lehetőség: anyagok, áruk, bérköltségek, szállítás, rakodás költségei stb. Ehhez még komolyabb pénzügyi elemzés és adótervezés szükséges.
Nyugdíjas – avagy kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó átalányadózása – 2022-től ezen kategória az átalányadóban megszűnik!
A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók átalányadózására a törvény eltérő költséghányad kulcsokat használ. Erről is írtunk korábbi átalányadózásról szóló cikkünkben.
A 40, 80, 87 és 93%-os költséghányadok helyett a kedvezőtlenebb 25, 75, 83 és 91%-os költséghányadokat engedi alkalmazni nyugdíjas egyéni vállalkozók esetében. Az ő esetükben viszont fontos könnyebbség, hogy járulék fizetésére nem kötelezettek. 2020. július 1-től már a „nyugdíjas” (kiegészítő tevékenységet végző) egyéni vállalkozó nem biztosított. Nem terheli átalányadó alapját – jövedelmét – járulék és szociális hozzájárulási adó.
A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozónak a számított jövedelme után csak 15% személyi jövedelemadót kell fizetnie.
Ez a 25% költséghányad esetén 11,25% adóterhelést jelent a bevételből számítva. A kedvező költséghányad alkalmazására jogosító és fent felsorolt tevékenységes esetén – 75%-os költséghányad alkalmazása mellett – 3,75%-os adóterhelést fog jelenteni a nyugdíjas egyéni vállalkozó részére.
Ebben az esetben azt kell mérlegelni, hogy a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó a kata szerinti 25 ezer forint tételes adózáshoz visszonyítva, az általa alkalmazható költséghányad alkalmazása esetén mennyivel fizet több adót. Például havi 1.000.000 forint bevétel esetén 25%-os költséghányad mellett 112.500 forint adót fizet. Míg 75%-os költséghányad esetén egy millió forint bevétel után mindössze 37.500 forint adófizetési kötelezettség keletkezik.
Átalányadó 2022-től! Adómentes lehet több mint 1.000.000 forint bevételünk jövőre? Olvasd el új cikkünket…
Az átalányadózás 2022-től átalakul: alternatíva lehet KATA helyett!