Kisadózó vállalkozások tételes adója – KATA

0
529
KATA kisadózók tétele adója
kisadózók tételes adója KATA

Közkedvelt és rendkívül egyszerű adózási forma egyéni és társas vállalkozások számára a kisadózó vállalkozások tételes adója, közismertebb nevén KATA.

A KATA a 2013. január 1-je óta választható.

Az országgyűlés az adórendszer egyszerűsítése és kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése érdekében alkotta meg ezt az új adónemet a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény elfogadásával.

A KATA egyszerűsége abban rejlik, hogy a vállalkozók több kötelező havi adóját és járulékát kiváltja.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) által kiváltott adók, járulékok:

  • vállalkozási nyereség (osztalék) adója,
  • a vállalkozó jogviszonyából eredő személyi jövedelem adót,
  • a vállalkozó saját járulékait és szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást.

Mindezekből látszik tehát, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója, egyszerre váltja ki a vállalkozó személyéhez kötődő havi adó és járulékterheket, valamint a vállalkozás nyeresége után képződő jövedelemadózási kötelezettséget. Tekintettel arra, hogy ez az adónem a vállalkozó saját havi adó és járulékterheit is kiváltja a vállalkozónak maga után járulékbevallást sem kell beadnia minden hónapban.

A hagyományos jövedelemadózási formáknál kedvezőbb lehet a KATA, így sok esetben kezdő vállalkozók kedvelt adózási formája.

Amennyiben a vállalkozó az éves forgalma (árbevétele, bevétele) alapján általános forgalmi adó tekintetében (ÁFA) alanyi mentességet is választ, akkor minimálisra csökkenthető az állami adóhatóság felé benyújtandó bevallások és fizetendő adók száma.

Választhatóság

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet:

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
  • az ügyvédi iroda.

A kisadózók tételes adóját egyéni vállalkozás, egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság választhatja. Betéti társaság és közkereseti társaság csak abban az esetben választhatja, ha kizárólag magánszemély (természetes személy) tagokkal rendelkezik. Ez esetben gazdasági társaság tagja nem lehet a Bt.-nek vagy Kkt.-nek.

Adó mértéke

A KATA tételes adóját havonként kell megfizetni az állami adóhatóság felé a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.

A KATA tételes adó havi összege főszabály szerint 50.000 forint.

A 75.000 Ft tételes adó fizetése is választható. Ebben az esetben a jogszabályban nevesített magasabb járulékalapot tudunk elérni, amely alapján magasabb CSED, GYED, táppénz vagy nyugdíj ellátás megszerzésére válhatunk jogosulttá.

A tételes adó 25.000 Ft abban az esetben, ha van vállalkozásunk mellette máshol heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezünk vagy nyugdíj (vagy rokkantsági ellátás) mellett kívánunk a KATA-s vállalkozóként tevékenykedni.

Meddig éri meg KATA-t választani?

Ha kezdő vállalkozásunk időközben “kinövi” magát és több alkalmazottja, eszköze lesz, vagy éves szinten számított bevétele jelentősen és tartósan a 12 millió forintot meghaladja, érdemes lehet más adózási forma választásán elgondolkozni.

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA) havi összegén felüli %-os adó mértéke 40%, amelyet az évi 12 millió forint feletti bevételek után kell megfizetni. Ebben az esetben bevételnek kell tekinteni az árbevételt mellett minden más egyéb bevételt is. (pl. költségvetési támogatások, kamat, kapott osztalék stb.)

Munkaviszonytól való elhatárolás

Az adóhatóság ellenőrizheti ezen adónem esetében viszont, hogy nem-e színlelt munkaviszonyt takar egy személy vállalkozóként történő „alkalmazása”. Ezt a jogalkotó úgy oldotta meg, hogy ha egy KATA-s vállalkozó, vállalkozás egy millió forint feletti összeget számláz egy másik vállalkozó felé egy adott évben, akkor erről mindkét fél köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság felé. Az így tett adatszolgáltatás alapján az adóhatóság az alábbiakat vizsgálja, és amennyiben azok közül egynél több megvalósul, akkor nem tekinti a vállalkozási szerződést munkaviszonynak. Az vizsgált kritériumok az alábbiak:

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  3. az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  7. a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt más törvényben említett jogviszonyok egyikében sem.

A velünk, mint kisadózóval vállalkozási szerződéses jogviszonyban lévő vállalkozók adatszolgáltatási kötelezettség miatt is, ha a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást választottuk, a kibocsátott számláinkon minden esetben fel kell tüntetni a „kisadózó” szöveget a számla tetszőleges részén, de jól látható helyen.

KATA alapja, mértéke

Havonta kell minden hónapban a KATA tételes adót megfizetni a következő hónap 12. napjáig. A főállású kisadózó esetében a minimum tételes adó 50.000 Ft havonta. Ez alapján már biztosítottak vagyunk vagyis a kórházban ellátnak bennünket, CSED-et, GYED-et vagy táppénzt is kaphatunk, ill. egyszer nyugdíjat is igényelhetünk, ha arra jogosultságot szerzünk.

Azok akik szeretnének magasabb összegű táppénzt, GYED-et, CSED-et kapni később, azoknak érdemes az önként vállalható 75.000 Ft-os tételes KATA adót megfizetni havonta legalább egy évvel a kérelem benyújtása előtt. A 25.000 Ft csökkentett mértékű tételes adó megfizetésére csak abban az esetben van módunk, ha máshol rendelkezünk munkaviszonnyal, vagy tagi jogviszonnyal, vagyis “főállással”, tehát a minimum járulékokat máshol megfizetik helyettünk, vagy esetleg nyugdíjban, rokkantsági ellátásban részesülünk már.

KATA Bevallási és befizetési határidők

A kisadózó vállalkozások tételes adójához bevallást nem kell havonta beadni. Kizárólag azokban a hónapokban kell egy adatlapot benyújtani az adóhatósághoz, ha a tételes adófizetés valamilyen oknál fogva (vállalkozás szünetelése, táppénz, CSED, GYED stb.) szünetel.

Az éves úgynevezett KATA bevallást adóévet követő február 25-éig kell beadni. Tehát a 2018. évi összes bevételről 2019. február 25-ig kell(ett) bevallást benyújtani. Ebben egy bevallással egyenértékű nyilatkozatot teszünk az adóévi összes bevételről és kizárólag abban az esetben kell a 40%-os KATA különadó levezetéséhez, kiszámításához egy pótlapot kitöltenünk, ha a 12 millió forint bevételi összeghatárt év végével átléptük.

Bevallási kötelezettség csak az éves KATA bevallás teljesítésekor adóévet követő február 25-én van. Befizetni is ekkor kell a százalékos KATA adót, ha ilyen fizetési kötelezettségünk keletkezett.

KATA adózó vállalkozások iparűzési adófizetési kötelezettsége

A KATA adózást választó vállalkozások választhatnak, hogy iparűzési adó kötelezettségüknek a helyi adó törvényben szereplő lehetőségek közül melyik alapján kívánják adójukat meghatározni az önkormányzati adóhatóság felé.

Az iparűzési adó (HIPA) alapjának meghatározása:

  1. Amennyiben árbevétele a 8 millió forintot meghaladja az általános szabályok szerint történik az iparűzési adóalap meghatározása.
  2. A vállalkozó árbevétele nem haladta meg a 8 millió forintot (tört év esetén naptári napokra számolva időarányosan) az adó alapját a vállalkozó a nettó árbevételének 80%-ában is megállapíthatja. (HIPA alap = nettó árbevétel 80%-a)
  3. A KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) alá tartozó vállalkozó az adó alapját úgy is megállapíthatja, hogy székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. (HIPA alap = 2,5 millió Ft/település)

Az 1.-2. esetben esetben az adóévet követő év május 31-ig bevallást kell készítenie a KATA adózó vállalkozónak a települési önkormányzat felé.

A 3. esetben bevallást nem kell készítenie a vállalkozásunknak! Amennyiben KATA szerint adózó vállalkozásunk a helyi adó trövény szerint KATA adózást választja iparűzési adó tekintetében is, akkor arra vonatkozóan bejelentést kell tennünk a helyi adóhatóság felé.

Bejelentkezési kötelezettségünk a KATA szerinti iparűzési adófizetés tekintetében:

  • Kezdő vállalkozó viszont 45 napon belül választhatja egy bejelentkezési adatlap megküldésével az önkormányzat felé.
  • Már működő vállalkozások a következő adóév február 15-ig tett változásbejelentővel térhetnek át a KATA szerinti tételes iparűzési adófizetésre.

Ebben az esetben a törvény szerint 2,5 millió forint után kell majd iparűzési adót fizetnünk. Például: 2% iparűzési adó esetén ez egy évre 50.000 forint iparűzési adót jelent. Ebben az esetben más iparűzési adózással megegyező módon két részletben kell megfizetnünk március 15-ig (16-ig) 25.000 forintot és szeptember 15-ig 25.000 forint lesz esedékes.

Az iparűzési adó mértéke

Településenként változó az adó mértéke, de a törvény szerint legfeljebb 2% lehet. A települések helyi adó mértékeit a Magyar Államkincstár weboldalán lehet megtalálni.

KATA szerinti iparűzési adó fizetési kötelezettség

Amennyiben a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) alá tartozó vállalkozó úgy dönt, az adó alapját  megállapíthatja úgy is, hogy székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. (HIPA alap = 2,5 millió Ft/település)

Ebben az esetben fontos szabály, hogy bevallást sem kell készítenünk adóévet követően május 31-ig. Kezdő vállalkozó viszont 45 napon belül választhatja ezt az egyszerűsített módját az iparűzési adó fizetésnek egy bejelentkezési adatlap megküldésével az önkormányzat felé. Már működő vállalkozások a következő adóév február 15-ig tett változásbejelentővel térhetnek át arra az adóévtől kezdődően a KATA szerinti tételes iparűzési adófizetésre.