KATA adózók iparűzési adó tekintetében alapvetően három iparűzési adó alap meghatározási lehetőség közül választhatnak akár minden adóévben. Mikor és melyiket érdemes választani?

Bár a választhatóság előtt alapos körültekintést igényel számos tényező figyelembevétele. Az optimális iparűzési adózás kiválasztása függ az árbevételtől és attól is, hogy a vállalkozásunk a székhelyén kívül hány településen rendelkezik telephellyel.

KATA adózók iparűzési adó választási lehetősége

  1. a törvényi “főszabály” szerint határozzák meg iparűzési adóalapjukat az elszámolható költségek és adóalap növelő/csökkentő tételek figyelembevételével (8 millió forint éves árbevétel felett vagy akár alatta),
  2. 8 millió forint árbevétel alatt az árbevétel 80%-a szerinti adóalap választásával – költségek elszámolása nélkül (év közben kezdő a 8 milliót a működés naptári napjai szerint arányosítja),
  3. KATA (kisadózó) vállalkozás a 2,5 millió forint Helyi adó tv. szerint vélelmezett adóalap szerint fizeti meg az iparűzési adót településenként.

KATA adózók iparűzési adó fizetése

“Főszabály” szerinti iparűzési adóalap meghatározása

Ha vállalkozásunk árbevétele meghaladja meg a 8 millió forintot éves szinten, és nem választottunk a 2,5 millió forint adóalap szerinti iparűzési adófizetést időben, akkor kénytelenek leszünk a “főszabályt” alkalmazni. Tört időszak (év közben kezdés, vagy megszűnés) esetén a 8 millió forint működés napjaival érintett időarányos részét kell figyelembe venni.

Ha árbevételünk a 8 millió forintot meghaladja, akkor az árbevétel, a tételesen elszámolható költségek, ráfordítások, valamint adóalap növelő és csökkentő tételek figyelembevétele kell az iparűzési adóalapot meghatározni.

Elszámolható költségek, ráfordítások jellemzően: anyagköltség, ELÁBÉ (áruk beszerzési ára), közvetített szolgáltatások és alvállalkozói költségek.

Növelő és csökkentő tételek: foglalkoztatás növeléshez, csökkentéshez kapcsolódó, beruházási, fejlesztési és K+F (kutatás és fejlesztési) kedvezmények.

Ebben az esetben a tárgyévet követő év május 31-ig a tárgyévi iparűzési adóról és a folyó évi iparűzési adóelőlegről egy bevallást kell benyújtanunk a székhely (és/vagy telephelyek) szerint illetékes önkormányzati adóhatóság felé. (NAV ányk nyomtatvány száma: 20HIPA, 19HIPA stb.)

80%-os adóalap szabály évi 8 millió forint árbevétel alatt

Ha a vállalkozásunk árbevétele nem haladta meg a 8 millió forintot (időarányosan) az adó alapját a vállalkozó a nettó árbevételének 80%-ában is megállapíthatja. (HIPA alap = nettó árbevétel 80%-a).

A tárgyévet követő év május 31-ig a tárgyévi iparűzési adóról és az iparűzési adóelőlegről egy bevallást kell benyújtanunk az önkormányzati adóhatóság(ok) felé. (települési jegyző)

KATA szerinti 2,5 millió forint adóalap szabály településenként

KATA alá tartozó vállalkozó az adó alapját úgy is megállapíthatja, hogy székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint az adóalap. (HIPA alap = 2,5 millió Ft/település)

Ebben az esetben fontos szabály, hogy az előzőekkel ellentétben bevallást nem kell készítenünk adóévet követően május 31-ig.

Ha kezdő vállalkozóként ezt választanánk, 45 napon belül egy “bejelentkezési adatlapot” kell benyújtani az önkormányzat felé. Már működő vállalkozások a következő adóév február 15-ig tett változásbejelentővel térhetnek át a KATA szerinti tételes iparűzési adófizetésre. Ha már eszerint adóznak, dönthetnek úgy hogy kilépnek a 2,5 millió forint vélelemezett adóalap szerinti adózából. Erre szintén február 15-ig kell benyújtaniuk a nyilatkozatukat.

KATA adózók iparűzési adó fizetése szünetelés esetén

Az előbbiekben láttuk, hogyha a 2,5 millió forint vélelmezett adóalap szerinti iparűzési adó fizetését választjuk KATA adózóként, akkor nem kell iparűzési adóbevallással bajlódnunk. Igen ám, de ebben is van kivétel. KATA adózó egyéni vállalkozóként lehetőségünk van tárgyévet követő év január 15-ig iparűzési adóbevallást benyújtanunk. Erre akkor van mód, ha tárgyévben egyéni vállalkozásunk KATA adó fizetése szünetelt és emiatt kevesebb adófizetési kötelezettségünk keletkezik.

Szünetelés oka lehet egyéni vállalkozás szünetelése, vagy táppénz, CSED, GYED stb. ellátás miatti keresőképtelenség is.

Helyi adó tv. 39/B. § (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

“39/B. (6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha

a) az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség – egy vagy több alkalommal – szünetelt,

b) az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és a fizetendő adót csökkenteni kívánja.”