A települési önkormányzatok részére fizetendő a vállalkozókat érintő legjelentősebb adónem az iparűzési adó, melynek mértéke legfeljebb 2% lehet.
Ezen adónem szabályozásához biztosít a helyi adóról szóló törvény egyfajta keretszabályt. A települési önkormányzatok a törvényben foglalt kereteken belül rendeleteikben szabályozzák a bevezetni kívánt és saját forrást biztosító adónemeket. A helyi iparűzési adó (HIPA) az önkormányzati rendszer számára a legnagyobb adóbevételt biztosító adó.
Ezen adó szempontjából az a kérdés, hogy a vállalkozásod székhelye és – ha van – telephelye, mely település (önkormányzat) területén található. A székhely szerint illetékes településen minden esetben iparűzési adót kell fizetned. Amennyiben a vállalkozásodnak más településen is van telephelye, ezt az adót ott is meg kell fizetned, de ebben az esetben az adó meg fog oszlani a két település között. A megosztásnak több módja is van ilyen esetben.
Vállalkozás kezdésekor minden esetben a székhely és – amennyiben van telephely – a telephely szerint illetékes önkormányzat(ok)hoz be kell jelentkezni. Új telephely létesítésekor is szükséges az adott településen bejelentkezni a települési adóhatóságnál.
Továbbá egy adott településen ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység is iparűzési adó fizetési kötelezettséget vonhat maga után.
Az adó alanya: a vállalkozó
Vállalkozó – a törvény szerint:
- személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az adómentes értékhatárt (éves minimálbér fele, 2022-ben 1.200.000 forintot meghaladja),
- jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
- egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.
Iparűzési adó alapja (leegyszerűsítve):
- + Nettó árbevétel
- – Eladott áruk beszerzési értéke
- – Alvállalkozó teljesítés értéke
- – Anyagköltség
- – Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés értéke
- = Iparűzési adóalap
- X Települési adó mértékével %
- = Iparűzési adó
Az iparűzési adó bevallása és előlegfizetés:
Az adót önadózással (saját magunknak kell) tárgyévet követő év május 31. napjáig kell bevallani és megfizetni.
A fizetendő adót csökkenti a már megfizetett előleg.
Az adó előleget a bevallásban önadózás szabályai szerint kell megállapítani. A tárgyévi első előleget március 15. napjáig (azt követő első munkanap) és a tárgyévi második előleget szeptember 15. napjáig kell megfizetni a települési adóhatóság (a jegyző) felé.
Az ideiglenes adót naptári napokra (minden településen megkezdett napra) kell megfizetni.
Az iparűzési adó mértéke:
Településenként változó az adó mértéke, de a törvény szerint legfeljebb 2% lehet.
A települések helyi adó mértékeit a Magyar Államkincstár weboldalán lehet megtalálni.
Az adó (HIPA) alapjának egyszerűsített meghatározása:
- A vállalkozó árbevétele nem haladta meg a 8 millió forintot (tört év esetén naptári napokra számolva időarányosan) az adó alapját a vállalkozó a nettó árbevételének 80%-ában is megállapíthatja. (HIPA alap = nettó árbevétel 80%-a)
- Átalányadózó egyéni vállalkozók és őstermelők az átalányban meghatározott jövedelmük 120%-ában is meghatározhatják iparűzési adó alapjukat. (HIPA alap = átalányba meghatározott jövedelem 120%-a)
- A KIVA (kisvállalati adó) alá tartozó vállalkozó az adó alapját a KIVA alapját 20%-kal növelt összegben is megállapíthatja. (HIPA alap = KIVA alap 120%-a)
- A KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) alá tartozó vállalkozó az adó alapját úgy is megállapíthatja, hogy székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. (HIPA alap = 2,5 millió Ft/település) Ebben az esetben fontos szabály, hogy bevallást sem kell készítenünk adóévet követően május 31-ig. Kezdő vállalkozó viszont 45 napon belül választhatja egy bejelentkezési adatlap megküldésével az önkormányzat felé. Már működő vállalkozások a következő adóév február 15-ig tett változásbejelentővel térhetnek át a KATA szerinti tételes iparűzési adófizetésre.
Az 1.-2.-3. pontban szereplő különleges adóalap meghatározás lehetősége a törvény szerint a bevallási határidőig a bevallásban tett nyilatkozat alapján választható azzal, hogy ezen választás május 31-ig benyújtott bevallásban gyakorolható jogszerűen. Tehát a kedvezményes adóalap meghatározás késve benyújtott bevallás esetében már nem választható. A bevallási határidő jogvesztő a kedvező adóalap meghatározás tekintetében. Erre érdemes ezért odafigyelni.
Egyéni vállalkozó iparűzési adófizetési kötelezettsége a KATA szerint 2022
Fontos megemlíteni, hogy a KATA szerinti iparűzési adófizetési kötelezettség esetén számtalan speciális szabályt is érdemes szem előtt tartani:
- a vállalkozás indítását követő 45 napon belül tudunk kizárólag bejelentkezni a 2,5 millió forint adóalap szerinti adófizetésre;
- ha az előzőről lekéstünk, akkor a következő év február 15-ig már csak a következő évre tudunk bejelentkezni a 2,5 millió forint adóalap szerinti adófizetésre;
- ha vállalkozásunkat szüneteltjük, akkor – az adóhatóság sajátos jogértelmezése miatt 2021-től – kiesünk a 2,5 millió forint adóalap szerinti adófizetési lehetőségből, ezért a vállalkozás szüneteltése után, a folytatástól számított 45 napon belül ismét be kell adni a jognyilatkozatot, hogy a tételes iparűzési adó fizetési kötelezettséggel kívánunk élni;
- ha vállalkozásunk szünetel (vagy megszűnik), akkor 30 napon belül záró bevallásokat kell készítenünk, így iparűzési adó záró bevallást is be kell adnunk az önkormányzat felé. (Art. 52. §)