A kisvállalkozók iparűzési adója sávos lett 2023-tól! A korábbi egyszerűsített adóalap meghatározási módok helyébe új, vállalkozási formától és jövedelemadózási típustól független, árbevételhez kötődő sávos adóalapmeghatározási módszer lép 2023. január 1-től.
(Cikkünk az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény Helyi adó törvény módosítását dolgozza fel, amely 2022. november 23-án a Magyar Közlöny 192. számában jelent meg.)
Megszűnnek 2023-tól a helyi adó törvényben korábban biztosított:
- a 8 millió forint alatti árbevételű vállalkozók árbevétel 80%-ában,
- a katások tételes 2,5 millió forintban meghatározott és
- az átalányadózó egyéni vállalkozók átalányadóalap 120%-ában meghatározott egyszerűsített adóalap meghatározási szabályai.
Kisvállalkozók iparűzési adója 2023-tól
A korábbi egyszerűsített iparűzési adóalap meghatározási módozatok helyett egy 3 sávba sorolt, a katások által már ismert, ún. tételes adóalap meghatározási módszer lép januártól.
Az egyszerűsített iparűzési adóalap választásának feltétele:
Az a vállalkozó (kisvállalkozó) választhatja, akinek/amelynek az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg
- a 25 millió forintot (bárki beletartozhat és választhatja),
- a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül (tehát ez utóbbi csak átalányadózó egyéni vállalkozókra érvényes!).
Az egyszerűsített iparűzési adóalap sávok a következőek:
- 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben (időarányosan) a 12 millió forintot nem haladja meg, (ez 2%-os iparűzési adókulcs esetén évi 50.000 Ft adót jelent),
- 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben (időarányosan) a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg, (ez 2%-os iparűzési adókulcs esetén évi 120.000 Ft adót jelent),
- 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben (időarányosan) a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot – átalányadózó egyéni vállalkozó kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot – nem haladja meg, (ez 2%-os iparűzési adókulcs esetén évi 170.000 Ft adót jelent),
azzal, hogy e § alkalmazásában bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.
A 12 millió forint alatti árbevételű vállalkozások 2,5 millió forintos adóalap meghatározása ismerős lehet már a korábbi katás vállalkozókra vonatkozó szabályokból. Tulajdonképp ennek egy sávos szemléletű újragondolását látjuk. Hiszen korábban akár 40 millió forint árbevételű katás vállalkozók is 2,5 millió forint szerint adóalap után fizethettek iparűzési adót, az új szabály már 25 millió forint felett (egy kivétellel) „kiejti” a vállalkozást az egyszerűsített adóalap meghatározás rendszeréből lásd lentebb.
| Kisvállalkozói iparűzési adóalap sávok 2023. (Helyi adó tv. 39/A. §) | ||
| Árbevétel | Adóalap | Adó (2% esetén) |
| 0-12 millió Ft között | 2.500.000 Ft | 50.000 Ft |
| 12-18 millió Ft között | 6.000.000 Ft | 120.000 Ft |
| 18-25 millió Ft között | 8.500.000 Ft | 170.000 Ft |
| 25 millió Ft felett | Csak a Helyi adó tv. 39. § vagy 39/B. § (KIVA) alkalmazható! | |
Milyen típusú vállalkozás élhet az egyszerűsített adóalap meghatározás fenti módszerével?
Bármilyen vállalkozás alkalmazhatja, amelynek árbevétele a 25 millió forintot nem haladja meg adóéven belül.
A törvény vállalkozónak nevesíti:
- a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint
- a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,
- jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
- pl. gazdasági társaságok (Kft., Bt., Kkt., Rt.),
- pl. civil szervezetek, egyesület, alapítvány, ha végez vállalkozási tevékenységet,
- egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.
Hogyan választható a kisvállakozók iparűzési adója?
- A kisvállalkozó az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, tehát 2024. évre vonatkozóan 2024. május 31-ig jelenti be az önkormányzat, mint adóhatóság számára.
- Az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is 2023. évre vonatkozóan és 2024. évre vonatkozóan 2024. május 31-ig jelenti be ezt az önkormányzat részére.
- A tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be a székhelye (telephelye) szerint illetékes települési önkormányzat számára.
A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját a fentiek szerinti egyszerűsített megállapítási módszer szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány végrehajtható
okiratnak minősül.
Mi történik, ha átlépem a rám vonatkozó bevételi korlátot?
Ha a vállalkozó bevétele az adóévben meghaladja a rá vonatkozó 25 millió forint (120 millió forint) bevételi határt, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre a 39. § (1) bekezdés (főszabály) szerint, vagy, ha megfelel a feltételnek mert kivás a vállalkozás a 39/B. § szerint (KIVA adóalany vállalkozások speciális szabály) kell megállapítani.
Ebből látszik, hogy a kivás vállalkozások egyik nagy előnye lesz 2023-tól hogy három féle adómegállapítás lehetőségük lesz iparűzési adó esetén, bár ha a tételes és sávos iparűzési adóalapmeghatározást választották az adóévre, attól nem térhetnek el csak a bevételi határ átlépése esetén.
Kilépés a tételes sávos iparűzési adózásból
Ha a kisvállalkozó már nem a fentiek szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (2024. évre vonatkozóan a 2023. évi adóbevalláshoz fűzött nyilatkozattal 2023. május 31-ig) jelentheti be az adóhatóságnak.
E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg (első adóelőleg részlet május 31.) az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig (március 15-ig) ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.
Ez az előleg szabály már korábbról ismert nagyjából. Ha 2024-ben kilépünk a tételes adóból akkor a 2023-as tételes tényadó lesz a 2024. évi adóelőlegünk mely ebben az esetben nem szeptember 15-ig hanem május 31-ig esedékes. Ezen összeg fele pedig már a 2025. évi első félévi adóelőlegünk is lesz egyúttal.
Mentesülés a bevallási kötelezettség alól tételes iparűzési adó esetén
Nem kell bevallást benyújtani, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét és – ha a megfizetett adóelőleg összege magasabb – az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri. Ha a kisvállalkozó az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóbevallást
nem nyújt be, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kíván eleget tenni.
A sávok közötti adókülönbözet megfizetésére vagyunk kötelezettek május 31-ig benyújtott bevallásunk alapján, ha már az alacsonyabb sáv bevételi határát meghaladtuk, illetve alacsonyabb sávbe kerülés esetén a különbözet kiutalását is kérhetjük.
Ha a fentiek szerinti adóalap-megállapítást alkalmazzuk, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem leszünk jogosultak.