2018. december 31-ével megszűnik és szerepét átveszi a már párhuzamosan létező SZOCHO vagy SZHA (szociális hozzájárulási adó), illetve annak hatálya alá tartozó köre kiegészül a 2018-ban még az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel terhelt jövedelmek körével.

2018. december 31-ig hatályos az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, melyet az alábbi jövedelmek után kell(ett) a kifizetőnek megfizetnie:

A kifizető, illetve ha nincs kifizető akkor a jövedelmet szerző magánszemély 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti:

  1. összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
  2. külön adózó jövedelmek közül:
  • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
  • a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után.
  1. A magánszemély az adóévben megszerzett
  • vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
  • értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
  • osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
  • árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

Az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének van egy fizetési felső korlátja miszerint, ha a:

  • a Tbj. törvény alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • az EKHO törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék,
  • a Tbj. megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék),
  • valamint a 3. pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege eléri a tárgyévben el 450.000 forintot, akkor nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a 3. pontban szereplő jövedelmek után.

A törvényhozás a 2019. január 1-től hatályos szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben, amely az egészségügyi hozzájárulás helyébe is lép, szintén tartalmaz fizetési felső korlát szabályt, de annak szabályozása az itt leírtaktól teljesen eltér.

A kifizető a béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

Egészségügyi hozzájárulás fizetés mentesség szabályai

A törvény mentességi szabályokat is tartalmaz, tekintve, hogy a szociális hozzájárulási adó által adóztatott jövedelmeket az egészségügyi hozzájárulási adó alól mentesíteni kell.

Ezek alapján mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely

  • a Tbj. szerint járulék alapját képezi,
  • szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy
  • az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

Korábban azokat a jövedelmeket terhelte EHO, amiket a SZOCHO nem adóztatott, és épp ezért a „kiskapukat” próbálta zárni az EHO több-kevesebb sikerrel. Nyilván így is számolgatások eredményeképp egyik-másik adó választásával némi adókönnyítést lehetett találni olykor. EHO terhelte korábban az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, az őstermelői vagy az egyéni vállalkozói, társas vállalkozói  osztalékjövedelmeket, a kamat és árfolyamnyereségből származó jövedelmeket is.

Egészségügyi hozzájárulás alapja, mértéke

Ahogy azt az SZJA-nál is írtam, a Szocho adóval korábban nem terhelt jövedelmeket, az ún. „kiskapuk” lezárása érdekében a jogalkotó az EHO-val (egészségügyi hozzájárulással terhelte 2018-ig. Ez kellett fizetni a továbbá az osztalék jövedelmek, ingatlan bérbeadás 1 millió forint feletti összege, vagy az őstermelőnek is (ha biztosított) jövedelméből/bevételeiből képzett adóalap után.

Bevallási és befizetési határidők

A 2018. évi szja bevallásban még az eho-val terhelt jövedelmeket kell bevallani és megfizetni (szükség szerint) 2019. május 20-ig. 2019. január 1-től szerzett jövedelmeket viszont már a SZOCHO adó fogja terhelni.

Bizonyos esetekben (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) negyedévente a negyedévet követő hónap 12. napjáig előleget is kell, hogy befizessen.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL