Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás – EKHO

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás – rövidebb nevén EKHO – a KATA szabályok szigorítása kapcsán ismét a figyelem középpontjába került. De ki is választhatja és milyen bevételek esetén lehet élni az EKHO szerinti jövedelemadózás adta lehetőséggel? Cikkünk erre keresi a választ.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választásának feltétele

Ekhoval teljesíthető a közterhek megfizetése az EKHO törvény szerint, ha a magánszemély

• az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben
  • munkaviszonyból származó,
  • egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén,
  • társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén,
  • vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként

olyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy

• nyugdíjas
• a tevékenysége alapján az EKHO törvény szerint meghatározott foglalkozásúnak minősül, valamint
• a kifizetőnek írásban nyilatkozik arról, hogy a törvény szerinti tevékenysége alapján számára kifizetett bevételt, vagy annak a nyilatkozatában meghatározott részét terhelő közterhek megfizetésére az e törvény rendelkezéseinek alkalmazását választja.

A közterhek EKHO törvény szerinti megfizetését a törvényben felsorolt foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben Magyarország törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)

• munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, feltéve, hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat, és/vagy
• a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött
  • vállalkozási szerződés és/vagy
  • megbízási szerződés alapján illeti meg,

és azokból származó jövedelme külön-külön és együttesen sem haladja meg az adóévben a törvényben meghatározott összeghatárt.

Magánszemélynek minősül a törvény szerint az EGT-állam olyan polgára is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy valamely EGT-államban és rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával (EGT-államban biztosított személy).

Az EKHO és a KATA viszonya

Az ekho törvény szerint a fentiektől eltérően nem alkalmazható a közterhek ekho szerinti megfizetése az egyéni vállalkozó tevékenységi körében szereplő és törvény szerint felsorolt foglalkozás szerinti tevékenységre, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a kisadózók tételes adója szerinti adózást választotta.

Alapvető ekhozható foglalkozások, munkakörök (FEOR szám szerint)

• 2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
  • Akusztikus mérnök
  • Audiotechnikai mérnök
  • Hangmérnök
  • Televíziós műszaki adásrendező
• 2136 Grafikus és multimédia-tervező
• 2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból
  • Filmszöveg fordító
  • Lírai művek fordítója
  • Műfordító
  • Prózai és drámai művek fordítója
• 2714 Kulturális szervező foglalkozásból
  • Producer (kulturális)
  • Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
• 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
• 2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
• 2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból
  • Művészeti tanácsadó
  • Zenei konzulens, tanácsadó
• 2721 Író (újságíró nélkül)
• 2722 Képzőművész
• 2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
• 2724 Zeneszerző, zenész, énekes
• 2725 Rendező, operatőr
• 2726 Színész, bábművész
• 2727 Táncművész, koreográfus
• 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész
• 2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)
• 3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból
  • Koncert-fénytechnikus
  • Koncert-színpadtechnikus
• 3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból
  • Filmstúdió technikus
  • Hangmester
  • Hangrestaurációs technikus
  • Hangstúdió-technikus
  • Hangtechnikus
  • Képtechnikus
  • Rögzítéstechnikai technikus
  • Stúdiótechnikus
  • Videótechnikus
  • Zenei technikus
• 3711 Segédszínész, statiszta
• 3712 Segédrendező
• 3714 Díszletező, díszítő
• 3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
• 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
• 5211 Fodrász foglalkozásból
  • Színházi fodrász
  • Színházi parókakészítő
• 5212 Kozmetikus foglalkozásból
  • Maszkmester
  • Sminkes
  • Sminkmester
  • Színházi kikészítő
• 7212 Szabó, varró foglalkozásból
  • Jelmez- és alkalmiruha-készítő
  • Színházi varró
• 7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból
  • Színházi fejdíszkészítő
• 7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból
  • Színházi cipész

Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a felsorolt foglalkozásoknak, munkaköröknek.

A törvény szerint az ekho választának feltétele, hogy a fent felsorolt foglalkozásúnak minősülő magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

További „ekho”-ztatható foglalkozások

• a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
• a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
• a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott magánszemély (A külföldi pénznemben megszerzett bevételére is alkalmazhatja e törvény előírásait, feltéve, hogy tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el).

EKHO választására jogosító összeghatárok

1. Évi 60 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély munkaviszonyából, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyából vagy megbízási jogviszonyából szerzett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét,
2. Ha az előző feltétel nem teljesül, akkor az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt a munkaviszonyából, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyából vagy megbízási jogviszonyából szerzett jövedelmének összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel (pl. félállású – napi 4 órás – minimálbéres munkaviszony esetén a 60 millió fele, azaz 30 millió forint a felső határ).
3. Nyugdíjas esetében évi 60 millió forint (nem kell arányosítani).
4. Hivatásos sportoló esetén évi 500 millió forint. Ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója).
5. Edző, vezetőedző, nemzetközi sportszövetség munkavállalója esetén évi 250 millió forint. Ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), vagy a nemzetközi sportszövetség munkavállalója.

Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az Áfával csökkentett bevétel értendő.

EKHO és a munkaviszony

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

A jogszabály ezen rendelkezését nem kell figyelmbe venni, ha

• a magánszemély nyugdíjas;
• a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;
• a magánszemély igazolja, hogy az munkaviszonyából, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyából vagy megbízási jogviszonyából szerzett jövedelme után az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.

Az EKHO törvény gyakorlati értelmezése

A fenti rendelkezéseket úgy kell értelmezni, hogyha van

• egy cég, ahol munkaviszonyban vagy foglalkoztatva, vagy
• saját egyéni vagy társas vállalkozásodon (Bt, Kft stb.) belül bármilyen tevékenységet is végzel, vagy
• akár saját jogú nyugdíjasként vagy
• megbízási jogviszonyban biztosított (Tb. járulékot is vonnank a megbízási díjból) vagy és
• havonként a minimálbér (vagy annak valamilyen arányában) a járulékaid be vannak fizetve akkor
• a törvényben felsorolt foglalkozások tekintetében a kifizetett bevételidre (jövedelmedre) választhatod az ekho szerinti adózást.

Ennek feltétele, hogy

• az általános szabályok szerint a minimálbér szerinti adót (szja, szocho) és járulékokat a munkáltatód, vállalkozásod megfizesse (havonként vagy éves szinten számítva)
• ha kevesebb a megfizetett járulék, adó havi szinten, akkor az ekho bevételi határ (60 millió forint) arányosan csökken (kivéve nyugdíjas, sportoló stb.)
• megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban szerződéssel rendelkezz az ekho szerinti tevékenység végzésére vonatkozóan a munkáltatóddal, cégeddel,
• ne legyél katás erre a tevékenységedre,
• megfelelj az ekho követelményeinek.

Egyéni vállalkozóként, ha a minimálbér szerinti járulékokat megfizeted magad után, az ekho szerinti adózást választhatod, de csak mint magánszemély. A kifizető a neked juttatott ekho alá eső bevételből az ekho előleget meg kell állapítsa és a nettó összeget utalja át a számládra. A kifizetőt terhelő ekho megfizetésének is ez az összeg lesz az alapja.

Az ekho alapja, mértéke és megállapítása

Az ekho alapja a vállalkozási vagy megbízási szerződésben foglalt ekho szabályai alá sorolt meghatározott bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval.

1. A magánszemély az előzőek szerint meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhót fizet.
2. Ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan Tbj. szerint saját jogú nyugdíjas, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke 9,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíjas, e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozhat.
3. A kifizető az előzőek szerint meghatározott ekhoalap összege után 15,5 százalék ekhót fizet.
4.  Az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhot állapít meg és von le.
5. A kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, és a saját jogú nyugdíjas részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után

A kifizető a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás összegét levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti, kivéve, ha a magánszemély külön nyilatkozatot tesz.

Ha a magánszemély az olyan tevékenységét, amely alapján a felsorolt foglalkozását, vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik, ekkor nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől.

Az ekhoval teljesített közterhek

A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek (tehát nem kell ezen bevételek után megfizetni)

• a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket,
• a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékot
• a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási kötelezettségek.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése, bevallása

A kifizetőt terhelő – megállapított és a magánszemélytől levont – ekhót a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.

Kifizető a havi adó- és járulékbevallásban tesz ennek eleget havonként, tárgyhót követő 12. napig (vagy azt követő első munkanap, ha munkaszüneti napra esik).

A magánszemély az ekho különbözet elszámolására az szja bevallásával egyidejűleg tud eleget tenni, tárgyévet követő év május 20. napjáig (vagy azt követő első munkanap, ha munkaszüneti napra esik).