Egyéni vállalkozó átalányadózása az Szja törvény szabályai szerint a KATA adózás 2021. január 1-jei módosítása, szigorítása okán ismét előtérbe került. De mikor és milyen feltételekkel választhajuk egyéni vállalkozóként az átalányadózást? Mikor éri meg ezt az adózási lehetőséget választani?

Egyéni vállalkozó átalányadózása – választhatóság feltételei

  • főszabály: bevételeink a 15 millió forintot az adóév egészében nem haladják meg,
  • amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységünk bevételei az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet (Kormányrendelet) szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhatunk, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevételünk a 100 millió forintot nem haladta meg.

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának naptári napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Amennyiben átalányadózást választunk egyéni vállalkozóként, azt minden egyéni vállalkozói tevékenységünkre alkalmaznunk kell. Tevékenységeink szerint bevételeinket külön kell nyilvántartani és az adott tevékenységre előírt bevételi értékhatárra is figyelemmel kell lennünk. Az átalányadóalap meghatározása során pedig adott tevékenységre előírt költséghányadot kell alkalmaznunk.

Kapcsolodó cikkek:

A jövedelem kiszámítása egyéni vállalkozó átalányadózása során

A tevékenységeink szerint elkülönítetten nyilvántartott bevételekből költséghányad levonásával állapítjuk meg az átalányadóalapot (átalányban megállapított jövedelem), amely a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja is lesz egyben.

Bevételeinkből a törvényi vélelem alapján – számlák, bizonylatok nélkül – költséghányad szerint költséget számolunk el. A bevételinkből a költséghányad levonása után fennmaradó rész a jövedelem, mely az átalányadó (szja, szocho, járulék) alapja bevallásaink során. A bevételeket az szja törvény alapján készpénz kézhezvételének időpontjában vagy bankszámlán történő jóváírás időpontjában kell figyelembe venni az adóalap meghatározása során.

Átalányadó kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

Egyéni vállalkozó átalányadózása – költséghányad szabályok

  • főszabály: költséghányad 40 százalék (jövedelem 60%),
  • az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 százalék (jövedelem: 20%),
  • az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 87 százalék (jövedelem: 13%),
  • a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 93 százalék (jövedelem: 7%).

“Kinek jó az átalányadó?” – Alternatíva a katára

Kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozók átalányadózása

Amennyiben egyéni vállalkozóként a Tbj. törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősülünk (nyugdíjas egyéni vállalkozók vagyunk), akkor az előzőektől eltérő költséghányad szerinti jövedelemszámítást kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

  • főszabály: költséghányad 25 százalék (jövedelem 75%),
  • az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 75 százalék (jövedelem: 25%),
  • az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 83 százalék (jövedelem: 17%),
  • a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 91 százalék (jövedelem: 9%),

80% (75%) költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek

A főszabálytól (40/25% költséghányadtól) eltérően kedvezőbb költséghányad szerinti jövedelemszámításra jogosító tevékenységek. Ezek esetében 80% (nyugdíjas 75%) költséghányadot alkalmazhatunk a jövedelem meghatározása során. Az átalányban meghatározott jövedelem a bevételeink 20%-a lesz (nyugdíjas esetén 25%), mint átalányadóalap ezen tevékenységekből szerzett bevételeink esetében.

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
  • bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
  • feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
  • építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
  • vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
  • erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
  • zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  • halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
  • halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  • feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
    • valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
    • egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
  • építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
  • gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
  • személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
  • épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  • a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
  • személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
  • egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
  • közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  • fényképészet (TESZOR 74.20);
  • textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
  • fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
  • hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11).

A teáor kisokos vagy a KSH segítségével könnyen megtalálhatjátok melyik tevékenység pontosan mit is takar.

87% (83%) költséghányad számítására jogosító kereskedelmi tevékenységek

  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható;
  • kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható.

93% (91%) költséghányad számítására jogosító üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységek

  • élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
  • iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
  • zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
  • hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
  • hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
  • kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
  • egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
  • vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
  • gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
  • gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

A teáor kisokos vagy a KSH segítségével könnyen megtalálhatjátok melyik tevékenység pontosan mit is takar.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetése

Fontos mindenekelőtt leszögezni, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó saját maga után és munkavállalói után fizetendő adók és járulékok megfizetése alól nem mentesül! Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér utáni adókat és járulékokat köteles havonta bevallani és megfizetni az állam felé, amennyiben munkavállalót foglalkoztatna.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban meghatározott, kiszámított jövedelem (átalányadóalap) után köteles a járulékokat és adókat megfizetni.

A vállalkozó a saját járulékalapja után szociális hozzájárulási adó, valamint az alkalmazottak munkabére és egyéb juttatásai után a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésére is kötelezett.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalakozói nyereség és osztalékadó alól mentesül az átalányadózás választása esetén.

Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak nem kell megfizetni:

  • a vállalkozói nyereségadó/jövedelem után a 9% személyi jövedelemadó és
  • a nyereségadóval csökkentett valamint módosító tételekkel korrigált osztalék-adóalap után a 15% személyi jövedelemadót,
  • osztalékalap után a 15,5% szociális hozzájárulási adót mivel nincs külön osztalékalap csak átalányadóalap .

Az átalányban megállapított jövedelem után az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetése

Amennyiben az átalányban megállapított jövedelem nem éri el adott hónapban a minimálbért / garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell havonta a

  • 15% személyi jövedelemadó a ténylegesen elért jövedelem (átalanyadóalap) szerint,
  • 15,5% szociális hozzájárulási adót a minimum járulékalap 112,5%-a alapján,
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot fizet a minimum járulékalap 100% alapján.

A kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó

  • 15% személyi jövedelemadót fizet az átalányba megállapított jövedelem havi összege után.

Egyéni vállalkozás átalányadózása más biztosítási jogviszony mellett

A jelenlegi szabályozás szerint átalányadózó egyéni vállalkozónak 18,5% tb-járulékot és 15,5% szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie az átalányadózásból származó ténylegesen megszerzett jövedelem után havonta.

Az átalányadózás választása főállás mellett egyéni vállalkozók számára ebből kifolyólag mellékfoglalkozású avagy másodállású egyéni vállalkozóknak nem ajánlott!

Amennyiben heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, vagy más helyen főállású biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk (pl. társas vállalkozóként) és emiatt ott a járulékokat megfizetik utánunk, az átalányadózásban megfizetett járulékok nem feltétlen jelentenek több előnyt számunkra társadalombiztosítás szempontjából. Ebben az esetben a normál (tételes költségelszámolás) szja szerinti történő jövedelemadózás, vagy a KATA szerinti adózás lehet kedvezőbb. Érdemes konzultálni ilyen esetben szakemberrel a megfelelő adózási mód kiválasztása előtt.

  • 15% személyi jövedelemadó a tényleges elért jövedelem (átalányadó alap) szerint;
  • 15,5% szociális hozzájárulási adót a tényleges elért jövedelem (átalányadó alap) szerint;
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot a tényleges elért jövedelem (átalányadó alap) szerint.

Egyéni vállalkozó átalányadózása – adóbevallás és -befizetés

Az átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásait – akárcsak a tételes költségelszámolást – alkalmazó szja törvény szerinti egyéni vállalkozó az alábbiak szerint teljesíti:

  • személyi jövedelemadó bevallást tárgyévet követő év május 20-ig az SZJA (’53) bevallás nyomtatványon azzal, hogy szja előleget negyedévente fizet a negyedévet követő hónap 12. napjáig,
  • szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot havonta a tárgyót követő hónap 12. napjáig vallja be az ’58 járulékbevalláson (2020-ban ez a 2058-as bevallás) és ezzel egyidejűleg fizeti meg szintén havonta tárgyhót követő 12. napig.

Egyéni vállalkozó átalányadózása kinek éri meg?

Összességében kijelenthetjük, hogy biztosítási jogviszonyunk és a folytatni kívánt tevékenység alapján rangsorolhatjuk kinek éri meg az átalányadózás választása.

  1. nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet) főállásban folytató egyéni vállalkozók magas hozzáadott értéket végzők (szellemi munka), kevés anyagköltséggel dolgozók. Talán nekik a legkedvezőbb az átalányadózás választása, de pontos kalkulációt igényel a kérdés eldöntése.
  2. főállású egyéni vállalkozók számára, akik ezáltal biztosítottak (amúgy is kellene járulékokat fizetniük) és magas hozzáadott értékkel, kevés anyagköltséggel dolgoznak. Számukra kedvezőbb lehet a költséghányad szerinti átalányadózás, de pontos kalkulációt igényel a kérdés eldöntése. A felsorolt tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetén különösen érdemes lehet az átalányadózás szerinti kalkulációt elvégezni. (pl. ipari berendezések, számítástechnikai eszközök javítását végzők stb.)
  3. Azon korábban KATA szerint adózók esetében 2021. január 1-jét követően, akik főállású egyéni vállalkozók, és főleg “B2B” kapcsolatokkal rendelkeznek, tehát kifizetők felé számláznak jellemzően és a tőlük származó bevételeik a 3 millió forintot elérik és/vagy átlépik 2021-ben.
  4. mellékállásban egyéni vállalkozók, akik máshol pl. 36 órát elérő, meghaladó munkaviszonnyal, tagi jövedelemmel rendelkeznek más munkáltatónál (számukra a tételes költségelszámolás szerinti szja, vagy tételes kata adózás kedvezőbb lehet)
  5. kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók számára a beszerzett áruk magas költséghányadot képeznek amúgy is, számukra a tételes költségelszámolás mellett szja adózás választása kedvezőbb lehet (pontos számításokat igényel).

Átalányadózás újraválaszthatósága

Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt!

Kapcsolódó tartalmak:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL