Egyéni vállalkozó adózása egy összetett kérdés. A megfelelő jövedelemadózás mellett az áfa alanyiság eldöntése is körültekintést igényel.

Egyéni vállalkozó adózása – KATA

Amennyiben a kata szerinti jövedelemadózást választják a főállású egyéni vállalkozó után 50.000 forint katát kell fizetni minden hónapra (hónapot követő 12. napig). Ehelyett választható a 75.000 forintos kata tételes adó is, ami magasabb táppénz, gyed, csed-et jelenthet a későbbiekben a magasabb ellátási alap miatt. A kata terhére családi adó és járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

Amennyiben heti 36 órát elérő munkaviszonya lenne egyéni vállalkozás vagy bt beltag ügyvezető státusz mellett, akkor ezek esetén a kata tételes havi mértéke 25 ezer forint lenne.

A tételes katát minden hónapra meg kell fizetni, amelyben legalább 1 napot is tevékenykedett a vállalkozás. Tehát ha március 31-én kezdi működését, akkor a március teljes hónapra meg kell fizetni az 50.000 forintot.

A tételes kata minden esetben havi 1 millió forint összeg “leadózását” jelenti. Ez több hónapra megfizetett kata esetén összeszámítandó. Tehát ha pl április 6-tól augusztus 24-ig működik a vállalkozás, és emiatt minden hónapra megfizeti az 50.000 forint tételes adót, akkor áprilistól augusztusig 5 hónapra kell megfizetni a tételes adókat és ez 5×1.000.000 Ft = 5 millió forint bevételig leadózott jövedelemnek is fog számítani, független attól, hogy az 5 millió forintot melyik hónapban szerezte. Egyenlőtlenül is befolyhatnak a bevételt jelentő összegek. Az 5 millió forint felett is lehet bevételt szerezni. Azt törvény nem tiltja. Az 5 millió forint feletti összegre 40%  kata adót kell fizetni ezen példa esetén a 2021. február 25-ig benyújtott kata bevallással egyidejűleg.

Ha viszont folyamatosan tevékenykedik áprilistól decemberig az 9 millió forint bevételi határt fog eredményezni. A 9 millió forint feletti összeg esetén kell csak 40% adót fizetni abban az esetben.

Egyéni vállalkozó adózása – SZJA

Egyéni vállalkozó a kata helyett választhatja az szja szerinti tételes költség elszámolás szerinti vállalkozói adózást vagy az szja szerinti átalányadózást.

A személyi jövedelemadót, adóelőleget a tételes költségelszámolás szerinti adózás választása esetén:

  • a vállalkozó kivét (havi ténylegesen kivett jövedelem 15%-a)
  • a vállalkozás év végi nyeresége (9%) és
  • a vállalkozás év végi nyereségén felül képződő osztalék után (15%) kell megfizetni.

A személyi jövedelemadót, adóelőleget az átalányadózás választása esetén:

  • a ténylegesen elért havi átalányadóalap után kell megfizetni (15%).

Az szja törvény szerint bármelyik adózási mód választása esetén, amennyiben főállású egyéni vállalkozók vagyunk, a minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetési kötelezettség áll fenn, amely kb. 100.000 forint adó (szja) és járulékterhet jelent havonta. A minimum járulékalapot meghaladó vállalkozói kivét vagy átalányadóalap (jövedelem) esetén az adóelőleg és járulék alapja a jövedelem.

Egyéni vállalkozás adózása – KATA vagy SZJA

  1. KATA szerinti tételes átalányadózásKATA adó kalkulátor
  2. személyi jövedelemadó szerint tételes költségelszámolás (általános főszabály)
  3. személyi jövedelemadó szerint átalányadózás választás (éves 15 vagy 100 millió árbevétel alatt) – átalányadó kalkulátor

Egyéni vállalkozó adózása – ÁFA

Az egyéni vállalkozó is áfa alannyá válik az indulástól kezdve. Annak eldöntése, hogy áfa törvény szerint alanyi, tárgyi adómentességet, vagy más speciális áfa szerinti adózást kívánunk választani a fent leírt jövedelemadózástól független, külön mérlegelést igényel.

A számodra megfelelő adózás kiválasztása érdekében érdemes szakemberrel konzultálni a vállalkozás elindítása előtt.

Kapcsolódó tartalmak: