Egészségügyi szolgáltatási járulék 2025-től 11800 Ft

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az kötelezett Magyarországon, aki a Tbj. törvény szerint más jogcímen nem biztosított, de ennek megfizetésével egészségügyi ellátásra jogosulttá válik. 2025. január 1-től 11.800 forintra emelkedik!

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

2025. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 11800 forint (napi összege 390 forint)

2024. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 11300 forint (napi összege 380 forint)

2023. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 9600 forint (napi összege 320 forint)

2022. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 8400 forint (napi összege 280 forint)

2021. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 8000 forint (napi összege 270 forint)

Ki kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?

Minden magyar állampolgárnak, aki a törvény szerint nem biztosított, illetve más jogcímen sem jogosult alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Továbbá egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni 2020. június 30-ig:

• a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó saját maga után,
• a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezetnek.

2020 július 1-től már az új Tbj. szerint a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozó után nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni!

Kiegészítő tevékenységet folytató a törvény szerint az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki

• vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az
• az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Saját jogú nyugdíjas, aki

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a saját jogú nyugellátásban, azaz öregségi nyugdíjban,
2. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
3. egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
5. az egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogállását nem érinti, ha a fent felsorolt nyugdíj folyósítása szünetel,
6. a fentiek szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és az Mt. szerint munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó többes jogviszonya

Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

1. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.
2. Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
3. Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók, szünetelő KATA adózó egyéni vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése

Azok az egyéni vállalkozók, akik vállalkozási tevékenységüket szüneteltetik – nem fizetik meg a havi járulékokat, nem fizetik meg a 50.000 forint összegű tételes KATA adót havonta és más jogcímen sem biztosítottak, illetve jogosultak egészésgügyi ellátásra, azok meg kell, fizessék az egészségügyi szolgáltatási járulékot a szüneteltetés időszakára. 

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

Kinek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?

Aki a törvény szerint biztosított, illetőleg aki egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen jogosult nem kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

Az új Tbj. törvény szerint biztosított:

A Tbj. törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő

• munkaviszonyban,

• közalkalmazotti jogviszonyban,

• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

• közszolgálati jogviszonyban,

• kormányzati szolgálati jogviszonyban,

• politikai szolgálati jogviszonyban,

• biztosi jogviszonyban,

• ügyészségi szolgálati jogviszonyban,

• bírói szolgálati jogviszonyban,

• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

• ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

• vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban,

• közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,

• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,

• a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,

• a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

• a honvédelmi alkalmazott,

• az országgyűlési képviselő,

• a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

• szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve

  • az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -,

  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és

  • a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

• álláskeresési támogatásban részesülő személy,

• egyéni vállalkozó,

• társas vállalkozó,

• díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,

• egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,

• mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

  • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

  • az egyéb jogcímen – ide nem értve a 6. § f) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,

  • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

• a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy, ^* 

• állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,

• a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.

Az új Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki

• gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,

• alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy

• e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja;

• a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők,

• társadalmi megbízatású polgármester,

feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a 6. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget (minmálbér 30%-a illetve annak 30-ad részét naptári napra vetítve), és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

• Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A régi Tbj. törvény szerint biztosítottnak minősül: 

• a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt),

• közalkalmazotti jogviszonyban,

• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

• közszolgálati jogviszonyban,

• kormányzati szolgálati jogviszonyban,

• politikai szolgálati jogviszonyban,

• biztosi jogviszonyban,

• ügyészségi szolgálati jogviszonyban,

• bírói szolgálati jogviszonyban,

• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

• ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

• vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban,

• közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,

• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,

• a Független Rendészeti Panasztestület tagja,

• a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott,

• az országgyűlési képviselő,

• a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

• a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

• a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

• az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

• a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

• a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

• a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

• az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

• a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

  • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
  • az egyéb jogcímen biztosítottat,
  • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

• a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

• az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A régi Tbj. törvény szerint más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult: 

• csecsemőgondozási díjban,
• gyermekgondozási díjban,
• baleseti táppénzben,
• baleseti járadékban,
• saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,
• mezőgazdasági járadékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,
• nemzeti gondozási díjban (pótlékban),
• hadigondozotti ellátásban,
• bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
• gyermekgondozást segítő ellátásban,
• gyermekgondozási segélyben részesül,
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
• az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül,
• a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott
• megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
• az irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
• kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá
• az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
• személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy, utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá ideiglenes hatállyal nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
• fogvatartott,
• a szociálisan rászorult,
• egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
• rendvédelmi vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesül,
• hajléktalan,
• a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
• a táncművészeti életjáradékban részesül,
• a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll.

A törvény szerint más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultak után a központi (állami) költségvetés fizeti meg a törvény szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot.