Egészségügyi szolgáltatási járulék

0
89
egészségügyi járulék

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az kötelezett Magyarországon, aki a Tbj. törvény szerint más jogcímen nem biztosított, de ennek megfizetésével egészségügyi ellátásra jogosulttá válik. 2020. január 1-től havi összege 7710 forint (napi összege 257 forint) lesz.

Ki kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?

Minden magyar állampolgárnak, aki a törvény szerint nem biztosított, illetve más jogcímen sem jogosult alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Továbbá egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni:

Kiegészítő tevékenységet folytató a törvény szerint az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki

  • vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az
  • az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Saját jogú nyugdíjas, aki

  1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a saját jogú nyugellátásban, azaz öregségi nyugdíjban,
  2. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
  3. egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
  4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
  5. az egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogállását nem érinti, ha a fent felsorolt nyugdíj folyósítása szünetel,
  6. a fentiek szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és az Mt. szerint munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó többes jogviszonya

Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

  1. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.
  2. Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
  3. Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint) 2019-ben.

2020. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék

havi összege 7710 forint

(napi összege 257 forint)

Kinek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?

Aki a törvény szerint biztosított, illetőleg aki egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen jogosult nem kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

A törvény szerint biztosítottnak minősül: 

  • a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt),
  • közalkalmazotti jogviszonyban,
  • rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
  • közszolgálati jogviszonyban,
  • kormányzati szolgálati jogviszonyban,
  • politikai szolgálati jogviszonyban,
  • biztosi jogviszonyban,
  • ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
  • bírói szolgálati jogviszonyban,
  • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
  • nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
  • ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
  • vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban,
  • közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
  • a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,
  • a Független Rendészeti Panasztestület tagja,
  • a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott,
  • az országgyűlési képviselő,
  • a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
  • a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
  • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
  • az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
  • a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
    • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
    • az egyéb jogcímen biztosítottat,
    • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
  • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
  • az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A törvény szerint más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult: 

  • csecsemőgondozási díjban,
  • gyermekgondozási díjban,
  • baleseti baleseti táppénzben,
  • baleseti járadékban,
  • saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,
  • mezőgazdasági járadékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,
  • nemzeti gondozási díjban (pótlékban),
  • hadigondozotti ellátásban,
  • bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
  • gyermekgondozást segítő ellátásban,
  • gyermekgondozási segélyben részesül,
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
  • az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül,
  • a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott
  • megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
  • az irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
  • kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá
  • az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
  • személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy, utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá ideiglenes hatállyal nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
  • fogvatartott,
  • a szociálisan rászorult,
  • egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
  • rendvédelmi vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesül,
  • hajléktalan,
  • a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
  • a táncművészeti életjáradékban részesül,
  • a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll.

A törvény szerint más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultak után a központi (állami) költségvetés fizeti meg a törvény szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot.