A családi kedvezmény rendszerét a személyi jövedelemadó törvény és a Tbj. szabályozza. Családi kedvezmény az szja és a saját járulékokból is érvényesíthető.
Családi kedvezmény igénybevétel feltétele
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a törvény szerint aki az alább felsoroltok valamelyikébe tartozik:
- az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa,
- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Nem minősül jogosultnak
- az a magánszemély, aki a családi pótlékot gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
- szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
- javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.
Családi kedvezmény összege
A családi kedvezmény összege – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
- egy eltartott esetén 66 670 forint,
- kettő eltartott esetén 133 330 forint,
- három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Családi kedvezmény érvényesítése
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek terhére érvényesíthető. Tehát az elkülönülten adózó jövedelmek esetén nem. pl. ingatlan, termőföld eladásból származó jövedelmek, tőkejövedelmek esetében nem érvényesíthető.
A fentiek alapján a KATA szerinti adózást választók sem érvényesíthetik ilyen jövedelmeik után a családi adókedvezményt, mivel a KATA nem az szja törvény szerinti jövedelem.
Az adókedvezmény év közi érvényesítéséhez a munkáltató, kifizető felé a NAV oldaláról is letölthető családi kedvezmény igénylő nyomtatványt szükséges eljuttatni, csatolva a munkáltató által kért további dokumentumok másolatát is.
Családi járulékkedvezmény
A családi járulékkedvezményt a Tbj. törvény szabályozza. Az adókedvezmény által le nem fedett, azt meghaladó jövedelemrész terhére érvényesíthető a járulékkedvezmény.
Amennyiben a családi kedvezményünk az összevont adóalapba tartozó jövedelmünket meghaladja, akkor saját járulékaink terhére további kedvezményt vehetünk figyelembe. Ilyenkor az szja szerinti adóalapunk 0 forint már, és a kedvezmény adóalapot meghaladó része után még további járulékkedvezményre válunk jogosulttá. Ez jellemzően alacsony bruttó bér (pl. minimálbér) és 2 vagy több gyermek esetén fordulhat elő.
A családi járulékkedvezmény a természetbeni, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető, ebben a sorrendben, annak összegéig. (Bizonyos kivételekkel pl. társas vállalkozók eltérő járulékalapja esetén nem.)
Egyéni és társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt a tényleges vállalkozó kivét összege, tagi jövedelme alapján megfizetett adó és járulék terhére érvényesítheti. (2020. június 30-ig élő szabályozás: Ha vállalkozói kivét összege alacsonyabb mint a minimum járulékalap, akkor csak a tényleges vállalkozói kivét, járulék összegére érvényesítheti a járulékkedvezményt.)
Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
A Tbj. törvény 34. § (6) bekezdés 2022-től hatályos szövege szerint „a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).”
Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a főfoglalkozású (42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett) egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Ha az átalányadózást alkalmazó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
Az Önadózó újság cikke is ezt erősíti meg egy 2022. évi példán levezetve:
„Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2022-ben az 1 200 000 forintot.
Ha az adóelőleg-alap meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét, családi kedvezményt érvényesíthet.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó
családi járulékkedvezményt vehet igénybe, melynek havi összegét a 2258-as havi járulékbevallásban kell bevallania.
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetni. A személyijövedelemadó-bevallásában negyedéves bontásban kell szerepeltetni a megfizetett adóelőleget.”
Családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése
A jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy mind házastárssal, mind élettárssal közösen és / vagy megosztva vegyük igénybe a családi adó és járulékkedvezményt. Erről legkésőbb a személyi jövedelemadó bevallással egyidejűleg lehet nyilatkozni a feleknek. Fontos kitétel, hogy közös háztartásban lakjon életvitelszerűen a két személy.
A családi kedvezményt csak házastárs igényelheti, amennyiben nem ő a családi pótlék jogosultja, de a közös érvényesítés, megosztás során az együtt élő élettárs is jogosult a családi kedvezményre.
Családi kedvezmény hibás megállapítása, elmulasztása esetén a személyi jövedelemadó bevallással utólag is igénybe vehető és korrigálható. Amennyiben a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásra került, az igénybe venni elmulasztott jövedelemadó és járulékkedvezmény utólag önellenőrzés benyújtásával is kikérhető az állami adóhatóságtól.
Családi kedvezmény számítási példa
Bér kedvezmény nélkül | Bér kedvezménnyel 1 gyermek | Bér kedvezménnyel 2 gyermek | Bér kedvezménnyel 3 gyermek | |
Juttatások – munkabér | 195 000 | 195 000 | 195 000 | 195 000 |
Levonások: | ||||
Számított adóelőleg | -29 250 | -29 250 | -29 250 | -29 250 |
Adóelőleg számításnál figyelembe vett családi kedvezmény | 0 | 1 x 66.670 | 2 x 133.330 | 3 x 220.000 |
Családi adókedvezmény | 0 | 10 001 | 39 999 | 99 000 |
Kedvezménnyel csökkentett adóelőleg | 29 250 | 19 250 | 0 | 0 |
Családi járulékkedvezmény alapja | 0 | 0 | 71 660 | 465 000 |
Családi járulékkedvezmény összege | 0 | 0 | 10 749 | 69 750 |
Egészségbiztosítási járulék (természetbeli 4%) | 4 050 | 4 050 | 0 | 0 |
Egészségbiztosítási járulék (pénzbeli 3%) | 5 850 | 5 850 | 0 | 0 |
Nyugdíjjárulék (10%) | 19 500 | 19 500 | 18 651 | 0 |
Munkaerőpiaci jár. 1,5% | 2 925 | 2 925 | 2 925 | 2 925 |
Levonások összesen | 61 575 | 51 575 | 21 576 | 2 925 |
Nettó – kifizetésre kerülő bér | 133 425 | 143 425 | 173 424 | 192 075 |