A béren kívüli juttatások adózás az Szja törvényben található. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §), valamint a béren kívüli juttatások (Szja. tv. 71. §) után az adót a kifizetőnek kell megfizetnie. De milyen juttatások tartoznak ide? Lássuk…

Béren kívüli juttatások (Szja. tv. 71. §)

Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

  • szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
  • vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
  • szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.

Szervezeti formától függő béren kívüli juttatásnak minősül továbbá

  • a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
  • a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §)

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
  • a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított
    • helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (vezetékes telefonhasználat),
    • mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az
    • Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (IP telefon) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg.
  • a munkáltató által a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő
    • magánszemély,
    • kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató,
    • duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.
  • az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem – figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.
  • az évi egy alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem (nyilvántartási kötelezettség);
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult (nem lehetséges megállapítani az egyes személyek által szerzett jövedelmet),
  • az egyidejűleg több magánszemély (üzleti partnerek) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (döntő részben vendéglátás, szabadidőprogram) a kifizető által viselt költség (az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • a béren kívüli juttatások pontban felsorot juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;
  • a béren kívüli juttatások pontban felsorot juttatásnak – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;

Szervezeti formától függő béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások

  • reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása aesetén, ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatás azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.
  • a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meghaladó része;
  • a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meghaladó része;

Az éves rekreációs keretösszeg

  1. vállalkozó munkáltatók, nem költségvetési szervek esetén évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll (a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, kivéve elhalálozás esetén)
  2. költségvetési szerv évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll (a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, kivéve munkavállaló elhalálozása esetén)

Fogalom meghatározás a béren kívüli juttatásokhoz

  • csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;
  • elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel;
  • telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból
    • a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,
    • ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.
  • munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;
  • munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;
  • üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;
  • a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók.

Jogkövetkezmények az Szja törvényben

A kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie.

Béren kívüli juttatások adózása

Az előzőekben bemutatott béren kívüli juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni.

A kifizetőt terhelő adó alapja

  1. béren kívüli juttatás (Szja. tv. 71. §) esetében az előzőek szerinti jövedelem,
  2. béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

A béren kívüli juttatásokat és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások az előbbiek szerint meghatározott jövedelem után Szja és Szocho adó fizetési kötelezettség terheli.

A béren kívüli juttatások utáni adók bevallása és megfizetése

Az Szja. törvény szerint a közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában – kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.

Főszabály, hogy a béren kívül juttatás hónapja kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni (pénzforgalmi szemlélet szerint).

Eltérő szabályok vannak a speciálisabb béren kívüli juttatások esetén

  • reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása esetén, ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, akkor az adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;
  • a rekreációs keretösszeg meghaladó rész kifizetése esetén a meghaladó rész juttatásának hónapja kötelezettségeként stb.

További kapcsolódó tartalmak:

Kapcsolódó cikkek:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL