Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és mértékének szabályait a 2008. évi XLVI. törvény 47/B. §-a és a 40/2012. (IV. 27.) VM rendelet tartalmazza, hogy kinek és mennyit kell fizetnie.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésre kötelezettek köre

A törvény szerint felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alábbi végzett tevékenységei alapján:

  • az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,
  • élelmiszer-, takarmány-termelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot, forgalomba hozza,
  • a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,
  • a 35. és 36. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett takarmány-vállalkozás,
  • állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,
  • engedélyköteles terméket, illetve EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,
  • állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,
  • élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantént), állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,
  • szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,
  • e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,
  • az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz

Engedélyköteles termék a törvény szerint:

  • a növényvédő szer, növényvédőszer-adalékanyag, -segédanyag,
  • a növényvédelmi hatású termék,
  • a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint
  • a termésnövelő anyag, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött.

Szaporítóanyag a 2003. évi LII. törvény 2. § szerint

  • Szaporítóanyag: vetőmag, vegetatív szaporító alapanyag, valamint ültetési anyag.
    • Vetőmag: generatív szaporítóanyag, ideértve a burgonya és a csicsóka vetőgumót is.
    • Vegetatív szaporító alapanyag: új növények vegetatív úton történő előállítására szolgáló növények, növényi részek, beleértve az alanycsemetét és a magoncot is.
    • Ültetési anyag: vetőmagból vagy vegetatív szaporító alapanyagból előállított, illetve felnevelt ültetésre szánt növények, beleértve a palántát is.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke

A felügyeleti díj fizetésére kötelezett a felsorolt tevékenységekből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított

  • előző naptári évi értékesítési nettó árbevételének 0,1%-a, vagy
  • személyi jövedelemadó-bevallásra köteles természetes személy előző naptári évi bevételének 0,1%-a.

A termelői szerveződésen vagy a termelői szerveződés, valamint annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül történő forgalomba-hozatal után fizetendő felügyeleti díj mértéke a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás előző évi nettó árbevételéből, a fent felsorolt tevékenységhez kapcsolódó rész 0,1%-a, amennyiben a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás szerződésben vagy egyoldalú jognyilatkozattal átvállalta a fizetésre kötelezett termelői szerveződés tagjától.

A felügyeleti díj mértéke az elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett

  • mikrovállalkozás és kistermelő esetén évi húszezer forint;
  • kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.

A tételes felügyeleti díj megfizetése helyett a mikrovállalkozás, kistermelő és kisvállalkozás az árbevétele 0,1%-ában is meghatározthatja és bevallhatja a felügyeleti díjat a fentiek szerint.

Mentesülés az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallás és megfizetés alól

Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.

A végrehajtási rendelet alapján

  • kistermelő: a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 2. § 1. pontja szerinti fogalom (kis mennyiségű, általa megtermelt termék, abból készült élelmiszer, 40 km távolságon belül).
  • kisvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti fogalom; (kevesebb mint 50 fő alkalmazott és kevesebb 10 millió euró mérlegfőösszeg)
  • mezőgazdasági kistermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontja szerinti fogalom (évi 8 millió forint árbevételig támogatások nélkül)
  • mikrovállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti fogalom. (kevesebb mint 10 fő foglalkoztatott és kevesebb mint 2 millió euró mérlegfőösszeg)

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallása

A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot.

A élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetése

A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig.

A felügyeleti díj késedelmi pótléka és végrehajtása

A határidőn belül meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A felügyeleti díj fizetésére kötelezett által a benyújtott bevallás végrehajtható okiratnak minősül.

Kapcsolódó jogszabályok:

Kapcsolódó tartalom: