A személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózás különös szabályai manapság a KATA/KIVA törvény biztosította egyszerű adózási lehetőségek mellett már kevésbé népszerű. Vegyük át mégis, hogy milyen előnyei vannak ennek az adózási formának.
Az EVA 2020. január 1-ei megszűnése kapcsán aktuálissá vált az átalányadózás szabályainak áttekintése. Az EVA szerint adózó egyéni vállalkozók számára is megoldást jelenthet az átalányadózás választása a KATA szerint adózás helyett.
A KATA adózás 2021. január 1-jei módosítása, szigorítása okán az átalányadózás lehetősége ismét előtérbe került.
A KATA adózás 2022. szeptember 1-től hatályos gyökeres átalakítása miatt az átalányadózás és vállalkozói jövedelemadózással kapcsolatos cikkeinket ajánljuk figyelmetekbe:
- Az átalányadózás 2022-től átalakul: alternatíva lehet KATA helyett!
- Egyéni vállalkozó átalányadózása az szja szerint
- Átalányadó és KATA összehasonlítása
- “Kinek jó az átalányadó?” – Alternatíva a katára
- Átalányadózó bevallásai
Ez a cikkünk a 2021. év végéig hatályos szabályok szerinti átalányadózási szabályokat mutatja be! – a szerk.
Az átalányadózás esetei az SZJA törvényben
- egyéni vállalkozók átalányadózása (évi 15/100 millió forint árbevételig),
- mezőgazdasági őstermelők átalányadózása (évi kb. 20 millió forint árbevételig),
- fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása (nincs korlát).
Fontos szabály, hogy amennyiben egyéni vállalkozók és őstermelők is vagyunk egyidejűleg és jogosultak vagyunk mindkét tevékenységünk esetén az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatjuk a két tevékenységre elkülönülten az átalányadózást!
Egyéni vállalkozók átalányadózása
Választhatóság feltételei egyéni vállalkozók esetében
- főszabály: bevétele a 15 millió forintot az adóév egészében nem haladta meg,
- az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet (Kormányrendelet) szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.
Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.
A jövedelem kiszámítása egyéni vállalkozók átalányadózása során
A bevételből költséghányad levonásával állapítjuk meg (átalányban megállapított jövedelem).
- főszabály: költséghányad 40 százalék (jövedelem 60%),
- az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 százalék (jövedelem: 20%),
- az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 87 százalék (jövedelem: 13%),
- a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 93 százalék (jövedelem: 7%),
Amennyiben egyéni vállalkozóként a Tbj. törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősülünk (nyugdíjas egyéni vállalkozók vagyunk), akkor az előzőektől eltérő költséghányad szerinti jövedelemszámítást kell figyelembe venni az alábbiak szerint:
- főszabály: költséghányad 25 százalék (jövedelem 75%),
- az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 75 százalék (jövedelem: 25%),
- az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 83 százalék (jövedelem: 17%),
- a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 91 százalék (jövedelem: 9%),
A törvényben felsorolt és kedvezőbb költséghányad számítására jogosító tevékenységek:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
- bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
- feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
- építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
- vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
- erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
- zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
- halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
- halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
- feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
- valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
- egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
- építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
- gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
- személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
- épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
- a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
- személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
- egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
- közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
- fényképészet (TESZOR 74.20);
- textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
- fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
- hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
A kereskedelemről szóló korm.rendelet alá tartzozó és még kedvezőbb költséghányad számítására jogosító tevékenységek:
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható;
- kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható.
A törvényben felsorolt és legkedvezőbb költséghányad számítására jogosító üzletek:
- élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
- iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
- zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
- hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
- hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
- kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
- egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
- vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
- gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
- gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).
Az átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetése
Az átalányadózó egyéni vállalkozó saját maga után és munkavállalói után fizetendő adók és járulékok megfizetése alól nem mentesül. A vállalkozó az átalányban meghatározott, kiszámított jövedelem után köteles a járulékokat és adókat megfizetni. Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér utáni adókat és járulékokat is köteles havonta bevallani és megfizetni az állami adóhatóság felé. A vállalkozó a saját járulékalapja után szociális hozzájárulási adó, valamint az alkalmazottak munkabére és egyéb juttatásai után a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésére is kötelezett.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalakozói nyereség és osztalékadó alól mentesül az átalányadózás választása esetén.
Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak nem kell megfizetni:
- a vállalkozói nyereségadó/jövedelem után a 9% személyi jövedelemadó és
- a nyereségadóval csökkentett valamint módosító tételekkel korrigált osztalék-adóalap után a 15% személyi jövedelemadót,
- osztalékalap után a 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-től mivel nincs külön osztalékalap csak átalányadóalap (2020. június 30-ig 17,5% szociális hozzájárulási adó volt).
Az átalányban megállapított jövedelem után az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetése
- 15% személyi jövedelemadó;
- 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-től (17,5% 2020. június 30-ig, 19,5% 2019. június 30-ig);
- 18,5% levont járulékok 2020. június 30-ig
- 4% természetbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig,
- 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig,
- 1,5% munkaerőpiaci járulék 2020. június 30-ig,
- 10% nyugdíjjárulék 2020. június 30-ig,
- 18,5% társadalombiztosítási járulék 2020. július 1-től (az egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék helyett).
- Amennyiben az átalányban megállapított jövedelem nem éri el adott hónapban a minimálbért / garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell havonta az adót és járulékokat megfizetnie.
A kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó:
- 10% nyugdíjjárulékot fizet az átalányba megállapított jövedelem havi összege után (2020. július 1. napjától megszűnt, nem kell megfizetni);
- tételes (7710 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet havonta (2020. július 1. napjától 0 forint havonta, 2020. január 1-től 7710 forint havonta, 2019-ben 7500 Ft havonta);
- 15% személyi jövedelemadót fizet az átalányba megállapított jövedelem havi összege után.
Átalányadózás más biztosítási jogviszony (főállás) melletti egyéni vállalkozás esetén
Amiatt, hogy átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékokat (2020. július 1-től 18,5% tb-járulékot) és a szociális hozzájárulási adót (17,5%, 2020. július 1-től 15,5%) is meg kell fizetnie az átalányadózásból származó ténylegesen megszerzett jövedelem után havonta, az átalányadózás választása főállás mellett egyéni vállalkozók számára (mellékfoglalkozású avagy másodállású egyéni vállalkozóknak) nem ajánlott .
Amennyiben heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, vagy más helyen főállású biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk (pl. társas vállalkozóként) és emiatt ott a járulékokat megfizetik utánunk, az átalányadózásban megfizetett járulékok nem feltétlen jelentenek több előnyt számunkra társadalombiztosítás szempontjából. Ebben az esetben a normál (tételes költségelszámolás) szja szerinti történő jövedelemadózás, vagy a KATA szerinti adózás lehet kedvezőbb. Érdemes konzultálni ilyen esetben szakemberrel a megfelelő adózási mód kiválasztása előtt.
- 15% személyi jövedelemadó;
- 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-től (17,5% 2020. június 30-ig, 19,5% 2019. június 30-ig);
- 17% levont járulékok 2020. június 30-ig:
- 4% természetbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig, és
- 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig, és
- 10% nyugdíjjárulék 2020. június 30-ig, vagy
- 18,5% társadalombiztosítási járulék 2020. július 1-től (az egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék helyett).
(2020. június 30-ig a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett, vagy más módon biztosított egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie az átalányban megállapított jövedelme után.)
Konklúzió
Összességében kijelenthetjük, hogy biztosítási jogviszonyunk és a folytatni kívánt tevékenység alapján rangsorolhatjuk kinek éri meg az átalányadózás választása.
- nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet) főállásban folytató egyéni vállalkozók magas hozzáadott értéket végzők (szellemi munka), kevés anyagköltséggel dolgozók. Talán nekik a legkedvezőbb ez az adózás, de pontos kalkulációt igényel a kérdés eldöntése.
- főállású egyéni vállalkozók számára, akik így biztosítottak és amúgy is kellene járulékokat fizetniük magas hozzáadott értékkel, kevés anyagköltséggel dolgozók. Számukra kedvezőbb lehet a költséghányad szerinti átalányadózás, de pontos kalkulációt igényel a kérdés eldöntése. A felsorolt tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetén különösen érdemes lehet az átalányadózás szerinti kalkulációt elvégezni. (pl. ipari berendezések, számítástechnikai eszközök javítását végzők stb.)
- Azon korábban KATA szerint adózók esetében 2021. január 1-jét követően, akik főállású egyéni vállalkozók, és főleg „B2B” kapcsolatokkal rendelkeznek, tehát kifizetők felé számláznak jellemzően és a tőlük származó bevételeik a 3 millió forintot elérik és/vagy átlépik 2021-ben.
- mellékállásban egyéni vállalkozók, akik máshol pl. 36 órát elérő, meghaladó munkaviszonnyal, tagi jövedelemmel rendelkeznek más munkáltatónál (számukra a tételes költségelszámolás szerinti szja, vagy tételes kata adózás kedvezőbb lehet)
- kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók számára a magas beszerzett áruk magas költséghányadot képeznek amúgy is, számukra a tételes költségelszámolás szerinti szja adózás kedvezőbb lehet (pontos számításokat igényel)
Mezőgazdasági kistermelők átalányadózása
Választhatóság feltétele
2021-től átalakult az őstermelők adózásának rendszere. Friss cikkünket itt találod:
Őstermelők és családi gazdaság adózása 2021 | Könyveléscentrum (konyvelescentrum.hu)
Az átalányadózást mezőgazdasági kistermelők választhatják kizárólag az adóév egészére az őstermelők közül.
Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. Év közben kezdő őstermelő esetén az összeget időarányosan kell figyelembe venni.
A mezőgazdasági kistermelő adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat. Bevallásában a bevallás benyújtásának határideje szerinti időpontig nyilatkozhat (adóévet követő év május 20.), hogy adóévre átalányadózást választ, vagy korábbi átalányadózás helyett áttér a tételes költségelszámolás szerinti adózásra adóévben.
A jövedelem kiszámítása mezőgazdasági kistermelő átalányadózása esetén
A bevételből költséghányad levonásával állapítjuk meg (átalányban megállapított jövedelem).
- a mezőgazdasági kistermelő bevételének 85 százaléka költséghányad (jövedelem: 15%), illetőleg
- a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék a költséghányad (jövedelem: 6%).
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő adózása és járulékfizetés
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő (ha biztosított) saját maga után és munkavállalói után fizetendő adók és járulékok megfizetése alól nem mentesül. A mezőgazdasági kistermelő maga után a Tbj. 30/A. § (2) bekezdés szerinti járulékalap után illetve választása szerint a minimálbér ill. garantált bérminimum szerinti minimum járulékokat és adókat köteles megfizetni. Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér utáni adókat és járulékokat is köteles havonta bevallani és megfizetni az állami adóhatóság felé. A mezőgazdasági kistermelő az alkalmazottak munkabére és egyéb juttatásai után a szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezett.
Átalányadózás választása esetén nem kell megfizetni:
- a mezőgazdasági kistermelő képződött nyeresége/jövedelme után a 15% személyi jövedelemadó és
- a 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-ét követően (2020. június 30-ig 17,5% szociális hozzájárulási adó volt).
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelőt terhelő adók:
- az átalányban megállapított jövedelem után 15% személyi jövedelemadót és
- az átalányban megállapított jövedelem 75%-a után 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-ét követően (2020. június 30-ig 17,5%, 2019. június 30-ig 19,5% szociális hozzájárulási adó volt) fizet.
Átalányadó 2020 Kalkulátorunk itt érhető el.
Kapcsolódó cikkek:
- Minimálbér és garantált bérminimum 2020. II. félév
- Megszűnik a vállalkozók másfélszeres járulék szabálya
- Családi adó- és járulékkedvezmény 2020. július 1-től
- TB járulék 18,5% – Összevonják a levont járulékokat
- “Járulékfizetési alsó határ” munkaviszony esetén 2020. július 1-től
- Vállalkozók járulék- és adófizetési kötelezettsége 2020.
- Alkalmi munka adómentesen kifizethető összege 2020
- Bérből levont járulékok és adó 2020.
- Családi adó- és járulékkedvezmény
- Béren kívüli juttatások adózása
- Minimálbér és garantált bérminimum 2020. I. félév