A személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózás különös szabályai manapság a KATA/KIVA törvény biztosította egyszerű adózási lehetőségek mellett már kevésbé népszerű. Vegyük át mégis, hogy milyen előnyei vannak ennek az adózási formának.
Az átalányadózás esetei az SZJA törvényben
- egyéni vállalkozók átalányadózása,
- mezőgazdasági kistermelők átalányadózása,
- fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása.
Fontos szabály, hogy amennyiben egyéni vállalkozók és őstermelők is vagyunk egyidejűleg és jogosultak vagyunk mindkét tevékenységünk esetén az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatjuk a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást!
Egyéni vállalkozók átalányadózása
Választhatóság feltételei egyéni vállalkozók esetében
- főszabály: bevétele a 15 millió forintot az adóév egészében nem haladta meg,
- az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet (Kormányrendelet) szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.
Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.
A jövedelem kiszámítása egyéni vállalkozók átalányadózása során
A bevételből költséghányad levonásával állapítjuk meg (átalányban megállapított jövedelem).
- főszabály: költséghányad 40 százalék (jövedelem 60%),
- az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 százalék (jövedelem: 20%),
- az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 87 százalék (jövedelem: 13%),
- a Kormányrendelet szerint kiskeredelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 93 százalék (jövedelem: 7%),
Amennyiben egyéni vállalkozóként a Tbj. törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősülünk (nyugdíjas egyéni vállalkozók vagyunk), akkor az előzőektől eltérő költséghányad szerinti jövedelemszámítást kell figyelembe venni az alábbiak szerint:
- főszabály: költséghányad 25 százalék (jövedelem 75%),
- az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 75 százalék (jövedelem: 25%),
- az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 83 százalék (jövedelem: 17%),
- a Kormányrendelet szerint kiskeredelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 91 százalék (jövedelem: 9%),
A törvényben felsorolt és kedvezőbb költséghányad számítására jogosító tevékenységek:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
- halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
- feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
- valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
- egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
- építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
- a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
- fényképészet (TESZOR 74.20);
- textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kiskereskedelmi tevékenység [TEÁOR 47, kivéve a (4) bekezdésben felsorolt üzleteket].
A törvényben felsorolt és kedvezőbb költséghányad számítására jogosító üzletek:
- élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
- iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
- zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
- hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
- hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
- kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
- egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
- vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
- gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
- gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).
Az átalányadózó egyéni vállalkozó adózása és járulékfizetés
Az átalányadózó egyéni vállalkozó saját maga után és munkavállalói után fizetendő adók és járulékok megfizetése alól nem mentesül. Az egyéni vállalkozó maga után a minimálbér ill. garantált bérminimum szerinti minimum járulékokat és adókat köteles megfizetni. Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér utáni adókat és járulékokat is köteles havonta bevallani és megfizetni az állami adóhatóság felé. A vállalkozó a saját járulékalap után valamint az alkalmazottak munkabére és egyéb juttatásai után a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésére is kötelezett.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalalkozói nyereség és osztalékadó alól mentesül az átalányadózás választása esetén.
Átalányadózás választása esetén nem kell megfizetni:
- a vállalkozói nyereségadó/jövedelem után a 9% személyi jövedelemadó és
- a nyereségadóval csökkentett valamint módosító tételekkel korrigált oszalékadóalap után a 15% személyi jövedelemadót,
- osztalékalap után a 17,5% szociális hozzájárulási adót.
Az átalányban megállapított jövedelem, nyereség után az átalányadózó egyéni vállalkozó:
- 15% személyi jövedelemadót és
- 17,5% szociális hozzájárulási adót (19,5% szociális hozzájárulási adót 2019. június 30-ig) fizet.
Mezőgazdasági kistermelők átalányadózása
Választhatóság feltétele
Az átalányadózást mezőgazdasági kistermelők választhatják kizárólag az adóév egészére az őstermelők közül.
Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. Év közben kezdő őstermelő esetén az összeget időarányosan kell figyelembe venni.
A mezőgazdasági kistermelő adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat. Bevallásában a bevallás benyújtásának határideje szerinti időpontig nyilatkozhat (adóévet követő év május 20.), hogy adóévre átalányadózást választ, vagy korábbi átalányadózás helyett áttér a tételes költségelszámolás szerinti adózásra adóévben.
A jövedelem kiszámítása mezőgazdasági kistermelő átalányadózása esetén
A bevételből költséghányad levonásával állapítjuk meg (átalányban megállapított jövedelem).
- a mezőgazdasági kistermelő bevételének 85 százaléka költséghányad (jövedelem: 15%), illetőleg
- a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék a költséghányad (jövedelem: 6%).
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő adózása és járulékfizetés
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő (ha biztosított) saját maga után és munkavállalói után fizetendő adók és járulékok megfizetése alól nem mentesül. A mezőgazdasági kistermelő maga után a Tbj. 30/A. § (2) bekezdés szerinti járulékalap után illetve választása szerint a minimálbér ill. garantált bérminimum szerinti minimum járulékokat és adókat köteles megfizetni. Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér utáni adókat és járulékokat is köteles havonta bevallani és megfizetni az állami adóhatóság felé. A mezőgazdasági kistermelő az alkalmazottak munkabére és egyéb juttatásai után a szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezett.
Átalányadózás választása esetén nem kell megfizetni:
- a mezőgazdasági kistermelő képződött nyeresége/jövedelme után a 15% személyi jövedelemadó és
- a 17,5% szociális hozzájárulási adót.
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelőt terhelő adók:
- az átalányban megállapított jövedelem után 15% személyi jövedelemadót és
- az átalányban megállapított jövedelem 75%-a után 17,5% szociális hozzájárulási adót (19,5% szociális hozzájárulási adót 2019. június 30-ig) fizet.
