A személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózás különös szabályai manapság a KATA/KIVA törvény biztosította egyszerű adózási lehetőségek mellett már kevésbé népszerű. Vegyük át mégis, hogy milyen előnyei vannak ennek az adózási formának.

Az EVA 2020. január 1-ei megszűnése kapcsán aktuálissá vált az átalányadózás szabályainak áttekintése. Az EVA szerint adózó egyéni vállalkozók számára is megoldást jelenthet az átalányadózás választása a KATA szerint adózás helyett.

A KATA adózás 2021. január 1-jei módosítása, szigorítása okán az átalányadózás lehetősége ismét előtérbe került.

Az átalányadózás esetei az SZJA törvényben

  • egyéni vállalkozók átalányadózása (évi 15/100 millió forint árbevételig),
  • mezőgazdasági kistermelők átalányadózása (évi 8 millió forint árbevételig),
  • fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása (nincs korlát).

Fontos szabály, hogy amennyiben egyéni vállalkozók és őstermelők is vagyunk egyidejűleg és jogosultak vagyunk mindkét tevékenységünk esetén az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatjuk a két tevékenységre elkülönülten az átalányadózást!

Egyéni vállalkozók átalányadózása

Választhatóság feltételei egyéni vállalkozók esetében

  • főszabály: bevétele a 15 millió forintot az adóév egészében nem haladta meg,
  • az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet (Kormányrendelet) szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

A jövedelem kiszámítása egyéni vállalkozók átalányadózása során

A bevételből költséghányad levonásával állapítjuk meg (átalányban megállapított jövedelem).

  • főszabály: költséghányad 40 százalék (jövedelem 60%),
  • az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 százalék (jövedelem: 20%),
  • az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 87 százalék (jövedelem: 13%),
  • a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 93 százalék (jövedelem: 7%),

Amennyiben egyéni vállalkozóként a Tbj. törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősülünk (nyugdíjas egyéni vállalkozók vagyunk), akkor az előzőektől eltérő költséghányad szerinti jövedelemszámítást kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

  • főszabály: költséghányad 25 százalék (jövedelem 75%),
  • az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 75 százalék (jövedelem: 25%),
  • az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 83 százalék (jövedelem: 17%),
  • a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 91 százalék (jövedelem: 9%),

A törvényben felsorolt és kedvezőbb költséghányad számítására jogosító tevékenységek:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
  • bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
  • feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
  • építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
  • vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
  • erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
  • zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  • halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
  • halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  • feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
    • valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
    • egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
  • építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
  • gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
  • személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
  • épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  • a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
  • személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
  • egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
  • közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  • fényképészet (TESZOR 74.20);
  • textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
  • fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
  • hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

A kereskedelemről szóló korm.rendelet alá tartzozó és még kedvezőbb költséghányad számítására jogosító tevékenységek:

  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható;
  • kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható.

A törvényben felsorolt és legkedvezőbb költséghányad számítására jogosító üzletek:

  • élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
  • iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
  • zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
  • hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
  • hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
  • kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
  • egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
  • vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
  • gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
  • gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

Az átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetése

Az átalányadózó egyéni vállalkozó saját maga után és munkavállalói után fizetendő adók és járulékok megfizetése alól nem mentesül. Az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban meghatározott, kiszámított jövedelem után köteles a járulékokat és adókat megfizetni. Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér utáni adókat és járulékokat is köteles havonta bevallani és megfizetni az állami adóhatóság felé. A vállalkozó a saját járulékalapja után szociális hozzájárulási adó, valamint az alkalmazottak munkabére és egyéb juttatásai után a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésére is kötelezett.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalakozói nyereség és osztalékadó alól mentesül az átalányadózás választása esetén.

Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak nem kell megfizetni:

  • a vállalkozói nyereségadó/jövedelem után a 9% személyi jövedelemadó és
  • a nyereségadóval csökkentett valamint módosító tételekkel korrigált osztalék-adóalap után a 15% személyi jövedelemadót,
  • osztalékalap után a 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-től mivel nincs külön osztalékalap csak átalányadóalap (2020. június 30-ig 17,5% szociális hozzájárulási adó volt).

Az átalányban megállapított jövedelem után az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetése

  • 15% személyi jövedelemadó;
  • 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-től (17,5% 2020. június 30-ig, 19,5% 2019. június 30-ig);
  • 18,5% levont járulékok 2020. június 30-ig
    • 4% természetbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig,
    • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig,
    • 1,5% munkaerőpiaci járulék 2020. június 30-ig,
    • 10% nyugdíjjárulék 2020. június 30-ig,
  • 18,5% társadalombiztosítási járulék 2020. július 1-től (az egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék helyett).
  • Amennyiben az átalányban megállapított jövedelem nem éri el adott hónapban a minimálbért / garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell havonta az adót és járulékokat megfizetnie.

A kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó:

  • 10% nyugdíjjárulékot fizet az átalányba megállapított jövedelem havi összege után (2020. július 1. napjától megszűnt, nem kell megfizetni);
  • tételes (7710 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet havonta (2020. július 1. napjától 0 forint havonta, 2020. január 1-től 7710 forint havonta, 2019-ben 7500 Ft  havonta);
  • 15% személyi jövedelemadót fizet az átalányba megállapított jövedelem havi összege után.

Átalányadózás más biztosítási jogviszony (főállás) melletti egyéni vállalkozás esetén

Amiatt, hogy átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékokat (2020. július 1-től 18,5% tb-járulékot) és a szociális hozzájárulási adót (17,5%, 2020. július 1-től 15,5%) is meg kell fizetnie az átalányadózásból származó ténylegesen megszerzett jövedelem után havonta, az átalányadózás választása főállás mellett egyéni vállalkozók számára (mellékfoglalkozású avagy másodállású egyéni vállalkozóknak) nem ajánlott .

Amennyiben heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, vagy más helyen főállású biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk (pl. társas vállalkozóként) és emiatt ott a járulékokat megfizetik utánunk, az átalányadózásban megfizetett járulékok nem feltétlen jelentenek több előnyt számunkra társadalombiztosítás szempontjából. Ebben az esetben a normál (tételes költségelszámolás) szja szerinti történő jövedelemadózás, vagy a KATA szerinti adózás lehet kedvezőbb. Érdemes konzultálni ilyen esetben szakemberrel a megfelelő adózási mód kiválasztása előtt.

  • 15% személyi jövedelemadó;
  • 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-től (17,5% 2020. június 30-ig, 19,5% 2019. június 30-ig);
  • 17% levont járulékok 2020. június 30-ig:
    • 4% természetbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig, és
    • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig, és
    • 10% nyugdíjjárulék 2020. június 30-ig, vagy
    • 18,5% társadalombiztosítási járulék 2020. július 1-től (az egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék helyett).

(2020. június 30-ig a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett, vagy más módon biztosított egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie az átalányban megállapított jövedelme után.)

Konklúzió

Összességében kijelenthetjük, hogy biztosítási jogviszonyunk és a folytatni kívánt tevékenység alapján rangsorolhatjuk kinek éri meg az átalányadózás választása.

  1. nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet) főállásban folytató egyéni vállalkozók magas hozzáadott értéket végzők (szellemi munka), kevés anyagköltséggel dolgozók. Talán nekik a legkedvezőbb ez az adózás, de pontos kalkulációt igényel a kérdés eldöntése.
  2. főállású egyéni vállalkozók számára, akik így biztosítottak és amúgy is kellene járulékokat fizetniük magas hozzáadott értékkel, kevés anyagköltséggel dolgozók. Számukra kedvezőbb lehet a költséghányad szerinti átalányadózás, de pontos kalkulációt igényel a kérdés eldöntése. A felsorolt tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetén különösen érdemes lehet az átalányadózás szerinti kalkulációt elvégezni. (pl. ipari berendezések, számítástechnikai eszközök javítását végzők stb.)
  3. Azon korábban KATA szerint adózók esetében 2021. január 1-jét követően, akik főállású egyéni vállalkozók, és főleg “B2B” kapcsolatokkal rendelkeznek, tehát kifizetők felé számláznak jellemzően és a tőlük származó bevételeik a 3 millió forintot elérik és/vagy átlépik 2021-ben.
  4. mellékállásban egyéni vállalkozók, akik máshol pl. 36 órát elérő, meghaladó munkaviszonnyal, tagi jövedelemmel rendelkeznek más munkáltatónál (számukra a tételes költségelszámolás szerinti szja, vagy tételes kata adózás kedvezőbb lehet)
  5. kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók számára a magas beszerzett áruk magas költséghányadot képeznek amúgy is, számukra a tételes költségelszámolás szerinti szja adózás kedvezőbb lehet (pontos számításokat igényel)

Mezőgazdasági kistermelők átalányadózása

Választhatóság feltétele

Az átalányadózást mezőgazdasági kistermelők választhatják kizárólag az adóév egészére az őstermelők közül.

Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. Év közben kezdő őstermelő esetén az összeget időarányosan kell figyelembe venni.

A mezőgazdasági kistermelő adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat. Bevallásában a bevallás benyújtásának határideje szerinti időpontig nyilatkozhat (adóévet követő év május 20.), hogy adóévre átalányadózást választ, vagy korábbi átalányadózás helyett áttér a tételes költségelszámolás szerinti adózásra adóévben.

A jövedelem kiszámítása mezőgazdasági kistermelő átalányadózása esetén

A bevételből költséghányad levonásával állapítjuk meg (átalányban megállapított jövedelem).

  • a mezőgazdasági kistermelő bevételének 85 százaléka költséghányad (jövedelem: 15%), illetőleg
  • a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék a költséghányad (jövedelem: 6%).

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő adózása és járulékfizetés

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő (ha biztosított) saját maga után és munkavállalói után fizetendő adók és járulékok megfizetése alól nem mentesül. A mezőgazdasági kistermelő maga után a Tbj. 30/A. § (2) bekezdés szerinti járulékalap után illetve választása szerint a minimálbér ill. garantált bérminimum szerinti minimum járulékokat és adókat köteles megfizetni. Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér utáni adókat és járulékokat is köteles havonta bevallani és megfizetni az állami adóhatóság felé. A mezőgazdasági kistermelő az alkalmazottak munkabére és egyéb juttatásai után a szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezett.

Átalányadózás választása esetén nem kell megfizetni:

  • a mezőgazdasági kistermelő képződött nyeresége/jövedelme után a 15% személyi jövedelemadó és
  • a 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-ét követően (2020. június 30-ig 17,5% szociális hozzájárulási adó volt).

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelőt terhelő adók:

  • az átalányban megállapított jövedelem után 15% személyi jövedelemadót és
  • az átalányban megállapított jövedelem 75%-a után 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-ét követően (2020. június 30-ig 17,5%, 2019. június 30-ig 19,5% szociális hozzájárulási adó volt) fizet.

Átalányadó 2020 Kalkulátorunk itt érhető el.

Kapcsolódó cikkek: