Az áttérés átalányadóról vállalkozói adózásra nem csak egy új adóévben, de akár év közben is felmerülhet az egyéni vállalkozás tevékenysége során. Az áttérés lehetősége az Szja tv. alapján az előző évi bevallásban tett nyilatkozatban választható az adóév során. Viszont az átalányadó bevételi határ átlépése nem lehetőség, hanem kötelezettség abban az esetben, ha értékhatárt év közben átlépi az egyéni vállalkozó. Vegyük most ennek eseteit, lehetőségeit, kötelezettségeit szemügyre!

Áttérés átalányadózásra vagy vállalkozói jövedelemadóra

Amennyiben korábban egyéni vállalkozásunk a KATA szabályai alá tartozott, de a 2021. vagy 2022. évtől hatályos szabályok szerint ezen adózást elhagyni kényszerült (pl. az egy kifizetőtől származó 3 millió bevételi határ elérése miatt), akkor praktikus váltást jelenthet, jelenthetett a kata adó alól a személyi jövedelemadózás (főszabály) és/vagy azon belül az átalányadózás választása. A KATA törvény alapján erre bármely hónap utolsó napjáig tett nyilatkozatunkban dönthetünk és a következő hónaptól áttérhetünk a vállalkozói jövedelemadózásra vagy az átalányadózásra. (Kata kilépés bejelentésével kell egyidejűleg nyilatkozni az átalányadózás választásáról, különben a vállalkozói jövedelemadózásba kerül át a vállalkozás!)

Áttérés átalányadóról vállalkozói adóra év végén

Ahogy a bevezetőbe leírtuk, a vállalkozói adózásról átalányadózásra és az átalányadóról vállalkozói adózásra év végén – az szja bevallásban tett nyilatkozatunkkal – van lehetőségünk. A nyilatkozat késedelmes benyújtása jogvesztő határidő! Az átalányadóból kilépés esetén viszont 4 évig ismételten nem választható. (tiltó szabály)

2022-től az átalányadó ismételt választására is bevezették a katából ismert 2 éves tiltó szabályt, vagyis a kilépés / kiesés évében és azt követő évben nem választható ismét az átalányadó.

Mikor érdemes áttérni átalányadóról vállalkozói jövedelemadóra?

Ha egyéni vállalkozásunk esetében a költségek aránya a törvényi 40%, 80% stb. költséghányadot meghaladó szintre változik vállalkozásunk életében és korábban az átalányadózást választottuk, akkor a vállalkozói jövedelemadózásra év közben nincs mód áttérni. Tehát ebben az esetben év elejétől „visszamenőlegesen” magasabb adóterhelés alá is kerülhet vállalkozásunk.

Átalányadóból kilépésre jelenleg csak az értékhatár meghaladása esetén vagy a tárgyévi Szja adóbevallás benyújtásáig nyitva álló határidőig van lehetőség nyilatkozni, hogy a következő adóévben már nem az átalányadózást kívánjuk alkalmazni. (pl. 2024. évre a 2023. május 20-ig benyújtandó 2023. évi szja bevallásában tud erről nyilatkozni az egyéni vállalkozó!)

Az átalányadó 2 évig nem választható ismételten!

2022. év előtti szabály (!), hogy az átalányadózásról áttérést követően az átalányadózás ismételten 4 évig nem választható! Ez egy nagyon fontos szabály volt a KATA 2 éves kizárásához hasonlóan. (A katából kilépés esetén tárgyévben és azt követő évben nem választható ismételten.) Átalányadó esetén ha 2022-re már nem kívánjuk az átalánydót választani, akkor ismételten csak 2026-ban térhetünk vissza az átalányadóra! A különbség abból ered a kata és átalányadó újra választására vonatkoz tiltó szabályban, hogy a kata évközben (hónapra) is választható, míg az átalányadó választhatósága mindig adóévre szól. (Ez alól csak a katából kilépés kivétel, de ott is a fennmaradó adóév időszakára választhatjuk!)

2022-től az átalányadó ismételt választására is bevezették a katából ismert 2 éves tiltó szabályt, vagyis a kilépés / kiesés évében és azt követő évben nem választható ismét az átalányadó.

A helytelen adónem megválasztása sokba kerülhet!

Tapasztalatunk szerint, hogy például egy tévesen katásként megjelölt új egyéni vállalkozás indítása során, amennyiben mégsem jogszerűen választottuk a kata szerinti adózást (mert megelőző két év során katások voltunk, akár úgy is hogy szünetelt és megszűnt a vállalkozás végül), azzal szembesülhetünk, hogy a kata helyett a vállalkozói jövedelemadózás alá kerülünk be „visszamenőlegesen” az indulás napjától, kata adózással kapcsolatos bejelentésünket az adóhatóság visszautasítja. Ezt követően az átalányadózás már az indulás évére nem választható jogszerűen, akkor sem ha új egyéni vállalkozást indítunk. Ennek oka az Szja tv. 50. § (1) bekezdésében keresendő, miszerint az átalányadózás adóévre választható!

Áttérés átalányadóról vállalkozói adóra évközben

Az Szja törvény az átalányadózás értékhatára esetén kötelező és visszamenőleges áttérési kötelezettséget ír elő. Ezt a visszamenőleges hatályt ezesetben az szja adózás alá eső időszak kezdő időpontjára kell datálni, tehát a katás időszakra nem vonatkozik semmi esetben.

Az Szja. tv. az alábbiak szerint szabályozza ezt 2022. óta:

52. § (1) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben

  • a) az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét,
  • b) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.”

2021-ig fix 15 millió forintban volt az átalányadózás bevételi értékhatára rögzítve. 2022. óta már a minimálbérhez rögzített. A minimálbér szerint számított bevételi értékhatárokat és napi bevétel limiteket ebben a cikkünkben találjátok.

Hogyan is kell az átalanyadóról áttérést értelmezni?

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a törvényi feltételek hiányában az adóév (átalányadós időszak) elejétől visszamenőleg a vállalkozói adózás szabályai vonatkoznak jövedelemadó megállapítási kötelezettségeinkre. A 40% vagy 80% stb. törvényi vélelmezetett költséghányad alkalmazás jogát elveszítjük. Röviden „kiesik” 40%/80% költségszámlák nélkül igazolt költséghányadunk. Eddig az időpontig már megfizettük a 60%/20% szerinti átalányadóalap után a havi „kivét” után a

  • 15% személyi jövedelemadó (előleget, negyedévente),
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot és
  • 13% szociális hozzájárulási adót.

Az átalányadóalap a vállalkozói jövedelemadózásra áttérés (fent idézett) szabálya szerint „kivétté” válik amely költségként a megfizetett szociális hozzájárulási adóval együtt költségként számolható el.

Az átalányadó alap maga – a 60% – kivétként fog költséget jelenteni (40% költséghányad esetén). A megfizetett szociális hozzájárulási adó (leegyszerűsítve) a 60% 13%-át azaz 7,8%-ot szintén elszámolhatjuk költségként. Viszont ez esetben is a 40% költséghányadunkból még fentmarad a bevételünk 32,2%-a, mint nyereség. Erre lehet aztán ötletelni és költségeket „gereblyézni” össze, de ha az átalányadózás miatt nem kértünk korábban arról sem számlát, ami amúgy a vállalkozás érdekében merült fel, akkor utólag már nincs arra lehetőségünk, vagy legalábbis elég korlátozott.

A tételes költségelszámolás lehetőségeiről ebben a cikkben foglalkoztunk.

Az előzőek szerint levezetett 32,2% kieső költséghányad a vállalkozói jövedelemadózás szabályait és lehetőségeit áttekintve könnyen nyerességé és osztalékalappá fog válni.

További érdekes kérdést vet fel az átalányadózók áttérése esetén az adómentes jövedelemrész értelmezése, mivel addig szja mentes az átalányadózó jövedelme, de nem feltétlen járulékmentes. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó ugyanis a minimálbér / garantált bérminimum alapján fizet havonta járulékokat. Ez értelmezhető később kivétként is, de az elmulasztott szja adóelőleg meg nem fizetése, vagy késve fizetése miatt ez pótlékolható. De értelmezhető ugyanakkor miniumjáruléknak időszaknak is (nem kivétnek) és így a 15% szja helyett osztalékágon 9% szja, és a 91% osztalékalap után további 15% szja fizetési kötelezettséget választhatjuk. Illetve az osztalékalapot szociális hozzájárulási adó is terhelheti pluszban a felső korlátig.

NAV állásfoglalás az átalányban számított jövedelem kivétként történő elszámolására (2023-ban kiadott)

 

„Tisztelt Ügyfelünk!

Főosztályunkra érkezett elektronikus levelével kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást nyújtjuk Önnek.

Tájékoztatjuk, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 51. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni.

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben
a) az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele,
b) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét nem haladja meg. [Szja tv. 52. § (1) bekezdése]

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt az adóévben átlépi, akkor az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor az átalányadózás jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.

Ez a szabály csak az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapítására vonatkozik, 2358-as bevallásokat nem kell módosítani. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontját követően kell a vállalkozói kivétre is figyelemmel a járulékkötelezettéget havonta megállapítani és bevallani. Az egyéni vállalkozó kompetenciájába tartozik annak eldöntése, hogy az átalányadózás jogosultságának elvesztésekor az átalányadó alapját az adóév vonatkozásában az egyéni vállalkozó „vállalkozói kivétnek” tekinti.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály”

…és a 2023-ban kiadott állásfogalás módosítása:

„Tisztelt Ügyfelünk!

Főosztályunkra érkezett elektronikus levelével kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást nyújtjuk Önnek.

Az egyéni vállalkozó átalányadózásra való jogosultságának év közben történő megszűnése miatt a vállalkozói személyi jövedelemadóra való áttérés szabályaival összefüggésben korábbi, e-747673. iktatószámon keletkezett levelére adott tájékoztatásunkat a vállalkozói kivéttel kapcsolatban- felettes szerv iránymutatása alapján- a következők szerint módosítjuk.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján nincs lehetőség arra, hogy az egyéni vállalkozó az átalányadózásra való jogosultsága megszűnését követően vállalkozói kivétet számoljon el költségként az átalányadózásra való jogosultság megszűnését megelőző időszakra, vagyis ezen időszakra vonatkozóan az alapnyilvántartásban és a vállalkozói kivéttel összefüggő részletező nyilvántartásban visszamenőlegesen vállalkozói kivétet nem tüntethet fel. Az előző válaszunkkal kapcsolatban szíves elnézését kérjük. Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Irányítás

Adójogi és Tájékoztatási Főosztály”

NAV állásfoglalás az átalányban számított jövedelem kivétként történő elszámolására (2021-ben kiadott)

„Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 51. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni.

Az Szja tv. 52. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, az 50. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó esetében a 100 millió forintot nem haladja meg.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontjában említett bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt az adóévben átlépi, akkor az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor az átalányadózás jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.

Az Szja tv. 29. §-a alapján az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem.

Az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme az összevont adóalap része, ami után személyi jövedelemadót és járulékokat köteles fizetni.

Mindazonáltal az, hogy az egyéni vállalkozó mit tekint saját jövedelmének „bérének” maga dönti el. Vagyis, nem kifogásolható az, ha az átalányadózás jogosultságának elvesztésekor az átalányadó alapját az adóév vonatkozásában az egyéni vállalkozó „vállalkozói kivétnek” tekinti.    

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Üdvözlettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Irányítás

Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály”

A vállalkozói nyereség és osztalékalap a „kieső” költséghányad után

A fenti állásfoglalások tükrében felmerül ugyanazon jövedelmek dupla adóztatása, ami már túlmutat a törvényi keretek kérdésén. Az átalányadózás alá eső és vont jövedelmek kivétként el nem ismerése és utólagos újbóli megadóztatása esetén ugyanazon jövedelmeket fogja a jogszabály kétszer megadóztatni. Ennek oka egyszerűen a személyi jövedelemadó törvény „túl-” vagy „alulszabályozottságában” (?) keresendő.

Ez esetben az éves bevételeink 100%-át csökkentve az átalányadóból kiesés napjával és azt követően tételesen elszámolható költségekkel, mint nyereséget az alábbi adók terhelhetik:

  • + bevételek
  • – kiadások
  • = vállalkozás nyeresége
  • +/- adóalap növelő/csökkentő tényezők
  • = vállalkozói adóalap
  • – 9% vállalkozói nyereségadó
  • +/- osztalékalap növelő/csökkentő tételek
  • = osztalékalap
  • – osztalékalap után fizetendő 15% személyi jövedelemadó
  • – osztalékalap után fizetendő 13% szociális hozzájárulási adó (felső korlátig!)

Ez a kalkuláció egy 80% költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadóból „kizárása” és költségszámlák hiánya esetén súlyosabb probléma keletkezik. Ebben az esetben ott 80% költségszámlákkal le nem fedett költséghányad „esik ki” visszamenőleg és hirtelen a nyilvántartásokból.

A fentiek alapján mindenképp szükséges egy jó szakember megkeresése a helyes adónem kiválasztásához vagy az áttérés előtt az áttérési szabályok, lehetőségek megismeréséhez.

Áttérés átalányadóról katára

Még egy kis adalék a végére. Olyan esettel is találkoztunk, amikor egy helytelenül megválasztott adózás miatt a vállalkozó át akart térni átalányadóról katára. Ennek is elég speciális szabályai vannak. Vegyünk egy rövid példát.

Pl. átalányadózó egyéni vállalkozónk 2024. január 31-ig tett nyilatkozatával 2024. február 1-től áttér a kata alá, de 2024. januárjában már számlázott és egy 3 millió forint összeget egy partnere felé.

2024-ben az évi 32.016.000 forint átalányadó határ az alábbiak szerint számolható:

  • januárra 1 hónapra időarányosan: 2.711.737 Ft,
  • január-februárra 2 hónapra időarányosan: 5.248.524 Ft stb.

A januári teljesítésű számla függetlenül attól, hogy megkapta-e az egyéni vállakozó, szja szerinti bevétele lesz. (új Kata tv. 12. § (1) bekezdés)

A januári 1 hónap miatt, átalányadózóként nem számíthatja jövedelmét hiszen az 1 havi átalányadó keretét meghaladta. (Ezt a tényt egyébként 15 napon belül be is kell jelenteni.)

A januári 3 millió forint bevételét csak a vállalkozói jövedelemadózás szabálya szerint adózhatja le.

Ez nyilván 40%-os és 80%-os költséghányad esetéhez viszonyítva nagyságrendekkel több adót eredményez majd (cca. 850 ezer Ft).

Még számos példát és esetet lehetne bemutatni, amikkel találkoztunk eddig. Ezért is javasoljuk, hogy minden esetben a vállalkozás indítása előtt, vagy adónem váltás során érdemes a lehetőségeket és azok adóvonzatát átbeszélni szakemberrel!

Átalányadó cikksorozatunk: